Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

KRÓNIKA 9 A Magyarok Világszövetsége választmányának üzenete a világ minden magyarjához Nagy történelmi pillanat részesei vagyunk. A ma­gyar társadalom, amely a XX. században már kimerí­tette a tragédiák elviseléséhez szükséges összes tartalé­kát, most végre meglelheti hazájában és a kedvezően változó környező világban jövőjének biztosítékait. Év­tizedek óta először adódik rá lehetőség, hogy a nemzet bárhol élő tagja - Bukaresttől Los Angelesig és Osló­tól Nagykikindáig - ne csak gondolhasson, de csele­kedhessen is a szellemi haza egységének követelmé­nye szerint. A legjobbak mindig ezt tették. A Magya­rok Világszövetsége Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Né­meth László gondolatainak folytatójaként kívánta őrizni a mostani pillanat reményét. A Magyarok Világszövetségének háború utáni törté­nete nem alakulhatott saját törvényei szerint. Részese volt az eseményeknek, tevékenysége az elmúlt évtize­dek drámai fordulatainak hatására kényszerpályára került. Mindez nem csökkenti azoknak a kiváló sze­mélyiségeknek - nyugatiaknak és óhazaiaknak - az ér­demeit, akik a lélekben felépíthető haza megteremté­sének szándékával éltek. Nekik köszönhető, hogy a Magyarok Világszövetsége, még a legnehezebb körül­mények között is, hasznos szolgálatot végzett az össz­­magyarság érdekében. Anyanyelvi konferenciákat, tu­dományos fórumokat hozott létre, Kőszegen gimnázi­umi programot, Sárospatakon nyári tanfolyamokat, több helyen iskolás táborokat állított fel külföldi és ki­sebbségi magyar gyerekek számára. 1989 júliusában a Magyarok Világszövetsége újjá­alakult, alapszabályzatot fogadott el, s azóta demokra­tikus társadalmi szervezetként működik. Vállalja az összmagyarság - a világban bárhol élő magyarok - képviseletét, fellép a magyarság érdekét sértő diszkri­mináció ellen. A Magyarok Világszövetsége újjáalakult vezető tes­tületéiben ma már jelen vannak a szomszédos orszá­gok magyarságának képviselői. A három évre válasz­tott elnökségben és választmányban egyharmad rész­ben kaptak helyet külföldi magyarok. Tisztelettel adózunk azoknak, akik a Magyarok Vi­lágszövetségében és az anyanyelvi mozgalomban a kezdettől fogva panaszolták a határon kívüli magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek hiányát. A Magyarok Világszövetsége választmánya 1989. december 14-i üléséről azzal a felhívással fordul a ha­zánk területén kívül élő magyarokhoz, az ott működő magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a vi­lágszövetség új alapszabályának ismeretében vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világ­­szövetsége Budapest fővárossal együtt 1992-ben össze­hívni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszu­sát. Kívánatos lenne, hogy mint 1929-ben az első és 1938-ban a második világkongresszuson, most is jelen legyenek a nagy múltú magyar egyesületek, valamint az újabbak s ezúttal először a szomszédos országok magyarságának képviselői. A választmány meggyőződése, hogy jórészt elhárul­tak az akadályok a magyar-magyar kapcsolatok elmé­lyítése elől. A világszövetség bizalommal fordul a kül­földön élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez: segítsenek abban, hogy a világszövet­ség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékeny­ségét. Az egység megteremtésére és megőrzésére szólítunk fel minden magyart. Mert nemcsak a remények, ha­nem a megosztottságok és megosztások korát is éljük. Azt kívánjuk, hogy az egyetemes nemzeti érdek emel­kedjék a forgácsoló indulatok fölé. A magyarság egye­temes érdekének megtalálása és képviselete a mi törté­nelmi felelősségünk és feladatunk. tója bejelentette: az eleddig Nyu­gaton megjelent Erdélyi Magyar­ság című folyóirat ezután a hazai kiadó gondozásában, Köteles Pál szerkesztésében lát napvilágot. A tanácsadó testületnek a korábbi szerkesztők - Zolcsák István, Füry Lajos, Wass Albert - is tag­jai lesznek. Megjelenés: 1990-ben negyedévenként, 1991-től havon­ta. Végezetül a választmány sze­mélyi kérdésekkel foglalkozott. Randé Jenő bejelentette, hogy a megüresedett főtitkár-helyettesi posztot nem töltik be, a főtitkár munkáját két tikár: Sipka Ferenc és Szabó László segiti. A választ­mány Halász Györgyöt a Magyar Hírek főszerkesztői posztján az MVSZ következő közgyűléséig megerősítette. Egy héttel az MVSZ választmányi ülése után került sor a temesvári vé­rengzésre. Ez volt az a szikra, amely kirobbantotta a forradalmat Románi­ában. Az MVSZ elnöksége az esemé­nyekkel kapcsolatban az alábbi állás­­foglalást tette közzé: A Magyarok Világszövetsége El­nöksége üdvözli a győzedelmes ro­mániai népi forradalmat. Fontos, a magyar nemzet számára is örvendetes és régen várt fejlemény­nek tekintjük a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének mega­lakulását. A romániai magyarság eme közképviseleti és érdekvédelmi szervezete maga mögött érezheti a magyarországi, a környező és a nyu­gati országokban élő magyarság szo­lidaritását és számíthat tevőleges tá­­' (nógatására. A Magyarok Világszö­vetsége Elnöksége reméli, hogy a ro­mániai magyarság képviselői hama­rosan elfoglalhatják az őket megille­tő, számukra eddig fenntartott há­rom helyet a szervezet hatvantagú vá­lasztmányában, amelyben jelen van­nak a világ más részein élő honfitár­saink is. Bízunk abban, s reményeinket a forradalmas Romániában járt képvi­selőink tapasztalatai is táplálják, hogy a román nép megértéssel fogad­ja a bárhol élő magyarság közeledé­sét. Úgy véljük, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége célkitűzéseinek megvalósítása egész Románia boldogulását, demokrati­kus fejlődését és kulturális gazdago­dását segíti elő. Ehhez kívánunk tá­mogatást nyújtani, erre kérjük fel a világ magyarságát.

Next

/
Thumbnails
Contents