Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-01 / 13. szám
ők szavaztak az önállóság mellett.-Tiszazug ma is valami furcsa, elzárt világként él a köztudatban, ha egyáltalán számon tartják távolabbi vidékeken... - jegyzem meg.- Tiszazug mindig is elzárt szigetként élt - válaszolja Laskai István. - Tiszasason nyakas kálvinista, középparaszti réteg alakította ki a maga sajátos életformáját. Az elzártságot az is előidézte, hogy 1945-ig még vasútja sem volt a községnek. Önálló kisiparosok sora dolgozott a faluban, kialakult sajátos mezőgazdasági kultúrája, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel. Tiszasas elzártságának köszönhetően megőrizte viszonylagos érintetlenségét, ugyanakkor önállóságának elvesztésével a fejlődésben elmaradt, a téesz is keveseknek adott munkalehetőséget. Különös megtartó erőre vall, hogy mindezek ellenére nem csökkent a lélekszám.- Miért szereti ennyire ezt a falut? A kérdés láthatóan meglepi az elnököt, elgondolkozva néz maga elé:- Én is paraszti családból származom - válaszolja -, falu a bölcsőm. Tiszasas otthont adott, hozzám nőtt a táj és az emberek. Magyar föld, igazi magyar föld ez! Vissza a kaptafához Falunézőbe és a Tiszához indulunk, a helyszínen ismerkedni a jövő terveivel. Vendéglátónk bizakodva meséli, hogy az új munkalehetőségek dolgában történt már valami. Több vállalkozó jelentkezett, aki kisüzemet létesítene a faluban, így például a gyümölcstermesztésre alapozó aszaló, lekvárfőző kisüzemet, de tejtermékek feldolgozására, ivóvíztartályok készítésére is gondolnak.- Érdemes megállni Tóth Lászlóék portája előtt - figyelmeztet a tanácselnök -, ők is vállalkozók. Tóth Lászlót a falu egyik legerősebb embereként tartják számon, még most is megemeli a szekeret, ha kereket kell javítania. Autóbuszsofőr volt, amióta nyugdíjas, ő vezeti a családi farmergazdaságot. Tavaly bikákat tartottak, most áttértek a lótenyésztésre, és 12 disznót hizlalnak. Tóth László mutatja a legújabb kiscsikót, s büszkén meséli, hogy a „bátyját” hatvanezer forintért adta el tizenegy hónapos korában. Sokkal jobban érzi magát - magyarázza -, amióta nem kell ingáznia, és itthon gazdálkodhat. Táncos Józsefék szépen rendbehozott házán kinn a tábla: cipész, nyitva: reggeltől napestig. Hatalmas kert veszi körül a házat, ahonnan gyönyörű a kilátás a Tiszára.-Visszatért az életkedvünk - mondják a háziak amióta itt vagyunk. Csak a gyerekek meg az unokák hiányoznak, ők Pesten maradtak. Táncos József a Honvédelmi Minisztériumtól ezredesként ment nyugdíjba, akkor döntöttek úgy: eladják pesti lakásukat és [ visszatérnek Tiszasasra. Házat Ivettek, gazdálkodni kezdtek. Táncos József még cipészműhelyt is nyitott, visszatérve eredeti mesterségéhez. A falu másik végéből egykilométeres, autóval is járható földút vezet fel a töltésre, s innen a Tiszához. Paradicsomi világba érünk. A 47 hektárnyi területen szinte érintetlen a növény- és állatvilág. A ligetes erdőn keresztül rövid az út a Tisza-parthoz, amelynek másfél kilométeres szakasza fürdésre, strandolásra kiválóan alkalmas. Tavasszal lehúzódik a víz, finom homokos fövenyt hagyva maga mögött. A szemben lévő part egészen meredek, időnként nagy robajjal esik le egy-egy fa, földdarab, apró „fjordokat” alakít ki a víz. Nyáron sokan keresik fel az innenső partszakaszt, sorakoznak a sátrak a parton s az erdőben. A helybeliek ilyenkor kiszorulnak, de dologidőben úgyis csak a gyerekeknek van idejük a fürdésre, horgászásra. Egy kicsit távolabb bukkanunk rá a Kutykó nevű nádas területre, amelyből csodálatos halastó lehetne. Laskai István láthatóan szerelmese a tájnak, minden madarát, fáját, virágát ismeri.- Itt virágzik legszebben a tiszavirág, azaz a kérész - mondja -, szinte magához ölelve a vidéket. Ilyen vadregényes, érintetlen Tisza-partot nemigen lehet találni. Szeretnénk megőrizni, ugyanakkor kiépíteni üdülőkörzetté. Ha valakit vonz a tiszai romantika, vehetne itt telket, vállalkozóként felkarolhatná a terveinket. Ahhoz azonban, hogy üdülőkörzetté nyilvánítsuk a községet, rendezési tervre van szükségünk. A megyétől kaptunk ugyan 500 ezer forint támogatást, de a másik fele még hiányzik az összegnek. Ezért egy kft.-szerű vállalkozást szeretnénk létrehozni. Szakvéleményt kértünk, amely kiderítette, hogy Tiszasason is van gyógyvíz, de a kút lefúrása 12 millióba kerülne. Az adottságok és a valóság között tehát nagy még a különbség, de szinte végtelen a perspektíva: gyógyvíz, halastó, élő Tisza és fölötte az ősi település. Hazatérők Vannak-e támogatói Laskai Istvánnak, mit szól mindehhez a faluközösség? A idősebbek nehezebben mozdulnak már, de a fiatalok akarják az újat. Többen hazatértek, házat építettek. Futaky Imre sem talált munkát a helybeli téeszben, Budapestre kényszerült. De a szíve visszahúzta, csak az alkalmas pillant :a várt. Két házat épített azóta, állatokat tart, szőlőt művel, vezeti a tanács terepjáróját.- Jól jönne, ha kapnánk valami elfogadható kölcsönlehetőséget az új vállalkozásokhoz - mondja -, mert a mostani újrakezdési kölcsön feltételei teljesen elfogadhatatlanok. Csak annak adnak, akinek már amúgy is van. Pista bácsi mellett állunk, hiszen az az érdekünk, hogy ez a falu is fejlődésnek induljon.- Nekem tanárom volt Pista bácsi - meséli Nagy Lászlóné, aki ugyancsak elkerült, de visszajött tanítani Tiszasasra. - A mi korosztályunknak nehéz a helyzete, rengeteget kell dolgoznunk: a munkahely mellé jószágtartás, szőlő, kerti munka járul. A férjnek, Nagy Lászlónak is jó a szakmája: asztalos. Nagy
