Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-01 / 13. szám
KRÓNIKA II Tudósítónktól Új érdekvédelmi lap A Szovjetunióban meglehetősen hosszú ideje várat magára az a sajtótörvény, amely lehetővé tenné úgynevezett alternatív sajtókiadványok megjelenését, tehát olyan lapokét, amelyek nem valamely állami- vagy pártintézmény, avagy államilag létrehozott társadalmi alakulat orgánumai. Az utóbbi években lázas önszerveződésbe fogott kárpátaljai magyarok azonban mind égetőbb szükségét látják, hogy kitörjenek ezek kö| zül a korlátok közül, s olyan kiadványokkal jelentkezzenek, amelyek i nem a hivatalos szűrőn átbocsátva világítják meg problémáikat, tárják az olvasó elé kulturális életük eredményeit, irodalmuk alkotásait. így azután ehhez megfelelő keretekkel nem rendelkezvén, az anyaország segítségét igénybe véve elégítik ki szellemi életüknek ezt az immár sürgető igényét, így indult meg Balia D. Károly kárpátaljai író szerkesztésében jó egy évvel ezelőtt egy Budapesten napvilágot látó színvonalas irodalmi folyóirat, a Hatodik Síp. Eddig az immár negyedik számához elérkezett kiadvány igye- I kezett betölteni a Kárpát- I aljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szócsövének szerepét is, azonban a Szövetség pezsgő élete most szükségessé tette, hogy a magyar érdekvédők önálló lappal jelentkezzenek. Nos, a Hatodik Síp útján indulva, a KMKSZ is Magyarországon, Miskolcon jelentette meg Kárpátalja című, tizenkét oldalas lapjának első számát. A Kárpátalja első száma különben a KMKSZ éves tisztújító közgyűlésének napján jelent meg, amelyen népes magyarországi küldöttség is részt vett, köztük Für Lajos, az MDF egyik vezetője és Szabó László, a Magya-Magyarságtudományi konferencia Szegeden Helyünk a világban Az 1956-os forradalmat követő év nyarán Ausztriába utazott, hogy a hazából elmenekült, és még nagy számban lágerekben veszteglő honfitársak segítségére legyen. Mörbischnél egészen a műszaki zárig megközelítette az áhított haza határát, amelyet már csak így, madártávlatból láthatott. A burgenlandi tartományi hatóságok megbízásából, afféle biztonsági emberként, elkísérte kőrútjára az osztrák csendőrség egyik magyar származású nyomozója, Fördős Sándor, aki néhány amatőr fényképfelvételt is készített a politikusról és kíséretéről. A nyugállományba vonult tiszt most rendelkezésünkre bocsátotta az eddig nem publikált felvételeket. Kérdésünkre megnevezte a Nagy Ferenc társaságában látható személyeket, akik közül az egyik állítólag Szabó Miklós - akinek magatartását különösnek, sőt gyanút keltőnek találta -, a másik pedig egy Ábrányi nevű politikai emigráns. Róla azt tartja a fáma, hogy magyar ügynökök utóbb titokban hazahurcolták, és itthon ismeretlen körülmények között elhallgattatták. Reméljük, hogy olvasói vélemények, hozzászólások alapján is megtudhatunk még részleteket Nagy Ferenc látogatásáról és kíséretének további sorsáról. A megújuló magyar államhatalom megkövette, rehabilitálta és a lehetőségekhez mérten kárpótolja az elmúlt négy évtized során ártatlanul meghurcolt, elítélt személyeket. Nagy Ferenc, a jeles hazafi és politikus esetében a Független Kisgazdapárt külön törvényjavaslattal élt, amelynek értelmében az országgyűlés postumus mentesítette őt minden korábbi elmarasztalás alól, és helyreállította magyar állampolgárságát is, amelytől emigrálása után megfosztották. PUSZTASZERI LÁSZLÓ Szeged város lesz a védnöke annak az 1991. augusztus 12-16. között tartandó seregszemlének, melyet a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság hirdetett meg még 1986- 1 ban, bécsi kongresszusán. Nem véletlen a helyválasztás, hiszen a szervező József Attila Tudományegyetemen már régóta komoly kutatások folynak a konferenciára megadott témákban. S lehet-e ma - amikor Magyarország próbálja helyét találni, s egy új képet kialakítani magáról az egységesülő Európában - aktuálisabb : megbeszélnivaló, mint a következők: Régi és új peregrináció (magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon): 1. Eszmék és technikák áramlása Magyarországról Európába - Európából Magyarországra (gazdasági, társadalmi folyamatok, politikai mozgalmak, szellemi áramlatok kölcsönhatásai) 2. A peregrináció a magyar irodalom- és művelődéstörténet különböző periódusaiban (irók, művészek, diákok, tanárok, utazók, mérnökök stb.) 3. Magyar nyelvészek külföldön, külföldi nyelvészek Magyarországon rok Világszövetsége titkára; jelen voltak és felszólaltak más országok magyar szervezeteinek küldöttei is (Nagy Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei elnöke; Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke; a Szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés üdvözletét Tóth Károly, az USA magyar szervezeteiét Nagy Károly tolmácsolta). De képviseltette magát a Szovjetunió különböző részein szervezetekbe tömörülő szórványmagyarság is (Lemberg, Észtország, Kijev). Itt jelentették be a Minszki Magyarok Egyesületének megalakulását. A Belorusszia fővárosában szervezkedő testvérek magyar zászlót kértek és kaptak a közgyűléstől. A Szövetség elnökévé ismét Fodó Sándor egyetemi oktatót választották. BALLÁ LÁSZLÓ 4. Migrációs folyamatok és hatásuk a népi kultúrára 5. A szegedi táj néphagyományai és művelődése. Eddig 6000 résztvevő jelentkezett, s külön öröm, hogy sok kutató jöhet s jön is Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról. Az esemény kitűnő alkalom lesz a múltunk iránt érdeklődő szegedi polgárok számára is. Bővebb tájékoztatásért a szervezőbizottsághoz lehet fordulni. Postacím: Monok István, JATE, 6701 Szeged, Pf. 393.
