Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
61) MÚLTUNK. TÖRTÉNLLMÜNK Csángók hazatelepítése 1941-ben az Egyesült Államokkal való kapcsolattartás rendkívüli nehézségekbe ütközött. Pedig a háború kitörésekor már 52 magyar iskolát látott el a társulat, ingyen küldött könyvekkel. A háborús események miatt a közeli Bukovina is hadszíntérré változott. A magyar falvakat kiürítették. A magyar tanítók nem juthattak rendes fizetésükhöz, ezért még inkább rászorultak a társulat támogatására. Sajnos a segélyezésnek egyre több akadálya volt, pedig akkor már 2000 magyar gyermek tanult, 20 tanító vezetése alatt, a társulat által fenntartott iskolákban. Az iskolák nyelve egyelőre még magyar volt. Egyelőre, mert a román hatóságok nyelvvizsgákra szólították fel a tanítókat, s ha ez nem sikerülj azonnal elbocsátották őket. így a bukovinai kis magyarok egyre gyakrabban kénytelenek voltak csak románul tanulni. Óromániai vég Az óromániai magyarság is hasonló válságon ment keresztül. A háború kitörésekor a társulatnak Bukarestben volt fiú és leány elemi iskolája, polgári leányiskolája, ipari tanfolyama, vegyes fiú- és leányiskolája, összesen 800 magyar növendékkel és 20 tanítóval. A 11 iskolaépület és a Szent Ilona-templom is a társulat tulajdonát képezte. Ezenkívül a társulat fenntartott még iskolákat: Bráila, Krajova, Galac, Giurgiu, Pite§ti, Ploie§ti és Tirgovi§te városokban, ahol több mint 1000 tanulót 39 tanerő oktatott. Az I. világháború után mindezek megszűntek a magyarság számára. Az I. világháborút követő esztendőkben szinte teljesen megbénult a társulati élet. Glattfelder Gyula Csanádi püspök közel hatesztendei elnöksége (1923-1929) a küzdelmes próbálkozás ideje volt. A nehézségeket tetézte még Csángó zenészek REPRODUKCIÓ: GABOR VIKTOR az a tény is, hogy az új elnököt, mint korábban temesvári püspököt, éppen a románok utasították ki, így személye alkalmatlannak mutatkozott az ottani magyar ügyek kedvező vitelére. A Trianon utáni évek merevségét csupán rövid időre szakította meg egy váratlan fordulat, amikor Ferdinánd király uralkodásának utolsó esztendejében, 1927- ben Románia konkordátumot kötött a Szentszékkel, amelynek értelmében a katolikusok saját költségükön építhetnek elemi és középiskolát. Ekkor villant fel a társulat számára is a reménysugár, hogy elvesztett bukaresti ingatlanait, valamint a magyar pénzen épült Szent Ilona-templomot visszaszerezheti. Az ügy sikeres intézésének érdekében Glattfelder püspök lemondott az elnöki tisztségről, de a tárgyalások így sem vezettek eredményre. A távozó Csanádi püspök helyét Shvoy Lajos székesfehérvári püspök foglalta el. A társulat felvette a kapcsolatot a Julian Egyesülettel, valamint a Magyarok Világszövetségével is. A Külügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményeképpen Serédi Jusztinján bíboros-prímás a külföldön élő magyar katolikusok egységes ügyintézését - mint azt elődei is tették - ismét a Szent László Társulatra bízta. Mindszenty missziója A II. világháború után az egyesületek feloszlatásával a Szent László Társulat működését is megszüntették. Csak évtizedekkel később, az emigrációba kényszerült Mindszenty József hercegprímás vállalkozott arra a feladatra, hogy amíg ereje engedi, végigjárja a magyar közösségeket, lelket öntsön a külföldre szakadt magyarokba, s a magyar nyelv használatának fontosságára hívja fel honfitársaink figyelmét, szerte az egész világon. így önkéntelenül is igyekezett magára vállalni azt a felelősségteljes feladatot, amire az elhallgattatott Szent László Társulatnak már nem volt lehetősége. SZEMES JÓZSEF apátplébános, kerületi esperes
