Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
KRÓNIKA II megemlékezik. Kérik a külföldi magyarokat - és különösképpen a lelkészeket hogy a kezdeményezésről beszéljenek gyülekezeteikben, s ha a készség megvan, úgy a segítséget küldjék erre a címre: Református Egyház, Szendrőlád, Fő út 72. H-3751. A Nyíregyházán tavaly májusban felállított ideiglenes hősi emlékművet tervezi állandó emlékkel felváltani a tavasszal társadalmi összefogással alakult II. Világháborús Emlékmű Alapítvány Kuratóriuma (H-4401 Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. I. 111., T.: 14-537). A II. világháború előtt negyvenezres Nyíregyházán alig tizenötezren maradtak a felszabaduláskor, s közülük is még kétezer polgári személyt hurcoltak el 1944 novemberében a Szovjetunióba. A megyei főispán és a magyar külügyminisztérium fellépése ellenére is csak kis töredékük térhetett vissza négy évre rá. Nyíregyházán a II. világháború után hat szovjet és négy román hősi emlékmű létesült, azonban a magyar áldozatoknak eddig emlékjelük sem volt. Kállósemjén lakossága (Szabolcs-Szatmár megye) ugyancsak közös emlékművet kíván állítani a II. világháború harcaiban elesetteknek s a deportáltaknak. Itt is várják a segítséget, elsősorban a külföldön élő családtagok jelentkezését Kriskó Miklós görög katolikus plébánosnál. Címe: Görög Katolikus Plébánia, Kállósemjén, H-4324. Kárpátalján és Lvovban Tettek és tervek A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) fennállásának rövid ideje alatt számos, több évtizedes magyar nemzeti követelést valósított meg, és ezek számát az utóbbi hetek során is gazdagította. A hatóságok kemény ellenállását leküzdve, sikerült a magyar községekbe be- és onnan kivezető közutakon a helységnévjelző táblákon a település magyar nevét is feltüntetnie (az orosszal egyező betűnagyságban), majd ezt a vívmányt a lakosság és egyes szellemi műhelyek - így az írószövetségi magyar csoport - közreműködésével meg is védenie. A terület magyar lakossága körében óriási nemzeti fölbuzdulást keltettek a KMKSZ rendezte nagyszabású megemlékezések a teljes magyar férfilakosság 1944. novemberi szovjet deportálásának 45. évfordulójáról. A mintegy negyvenezer halálos áldozatot követelő barbár akció eseményeit Beregszászban kétnapos elméleti konferencián elemezték, majd városonként és községenként jelképes temetést rendeztek. (Lásd riportunkat is a 46. oldalon- a Szerk.) Megrázó gyászünnepség és ökumenikus istentisztelet keretében helyezték el az áldozatoknak emelendő emlékmű alapkövét. A gyászeseményt területszerte harangzúgás kísérte. A szövetség legutóbbi választmányi ülésén választási munkaközösséget alakított, és megválasztotta képviselőjelöltjeit. Ezek- a kárpátaljai magyarság legjobbjai, a KMKSZ aktivistái - feladatul kapják a magyarság fokozott érdekvédelmét, a kiállást a nemzeti követelések maradéktalan megvalósítása mellett. A KMKSZ választási szövetségre lépett a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társasággal (az ukránság nemzeti törekvéseinek legfőbb képviselőjével) és más szervezetekkel. Kemény lépéseket tett a szövetség a bukott Ceau§e§cu-rendszer végnapjaiban. A romániai magyarüldözések és Tőkés László meghurcolása ellen többször is fölemelte a szavát. A Gorbacsov elnökhöz intézett táviratában követelte, hogy a Szovjetunió ítélje el a véres romániai népellenes diktatúrát, s ennek elmaradása esetén tömegmegmozdulásokat helyezett kilátásba. Ezekre a romániai események örvendetes alakulása folytán már nem került sor. Az ungvári Drávái Gizella Magyar Közművelődési Egyesület bensőséges karácsonyi ünnepségéről ugyancsak üzenettel fordult Gorbacsovhoz, követelve, hogy az ország vezetése vonja vissza a véreskezű Ceau§e§cutól az érthetetlen módon neki adományozott Lenin-rendet, s egyúttal értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a szovjet kormány az utolsó napig sem talált magában bátorságot a romániai terror elítéléséhez. * Megalakult a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetsége. Az ukrajnai városban és környékén élők, a Kárpátaljáról elszármazott magyarok most létrejött szervezetének elsődleges célja a magyar nyelv és kultúra ápolása. A csaknem kétszáz alapítótag által elfogadott alapszabályzat leszögezi, hogy ebbéli tevékenységében a szervezet magyarországi és kárpátaljai kapcsolatokra is építeni kíván. A lvovi alakuló ülésen ott volt Szabó László, a Magyarok Világszövetsége titkára, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és a lvovi városi tanács mellett képviseltette magát a helyi ukrán, orosz, lengyel, zsidó és örmény kulturális egyesület is. B. L. Semmelweisről Caracasban Magyar orvos venezuelai elismerése A venezuelai orvostudományi társaság akadémiai taggá választotta Hahlborn János doktort, aki több mint négy évtizede dolgozik az ország egészségügyi intézményeiben. A nyolcvanadik évén túl is aktív tudományos tevékenységet folytató magyar származású orvos „Semmelweis Ignác, az anyák megmentője életútjától és tevékenységéről” című disszertációjával került a tekintélyes testület tagjainak sorába. Az ünnepélyes ülésen részt vett hazánk caracasi nagykövete is. Szolnokon, nyáron Gasztronómiai egyetem Nagy sikerrel rendezték meg 1989 júniusában Szolnokon az első Magyar Gasztronómiai Nyári Egyetemet. Finneken és dánokon kívül norvégek és hollandok ismerkedtek a magyar konyha ízeivelzamataival, a sajátos Tisza menti halételekkel, a magyar főváros és Szolnok szépségeivel. Fölbuzdulva a sikeren, 1990 júliusában a Tiszaparti város ismét hívjavárja a nagyvilágból mindazokat, akik a Jászság és a Kunság konyhájával, a hagyományos pásztorételek készítésének módjával, a hortobágyi csikósok és gulyások kedvenc fogásainak titkaival kívánnak megismerkedni.
