Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
34 A HATAR TÚLOLDALÁN kon; a templom előtt senki sem háborította az elsuhant évtizedek során az ősmagyar hadfi szobrát és fölötte az „Ősök jussán” feliratot. A templommal szemben nyíló út egyenest az iskolához vitt. 1981-ben épült fel, abban az időben tehát, amikor a többi körülöttünk lévő országban mindenütt leépíteni igyekeztek a nemzetiségi oktatást, a kisebbségi kulturális életet. Ebben az időben nyílt meg egyébként a pélmonostori középiskolai központ is, s épült meg a kórógyi általános iskola (1969-ben, illetve 1972-ben). Érdekes és sokatmondó a pélmonostori iskolaközpont magyar tagozatának tanulólétszám-alakulása. A megnyitás évében mindössze tizenkilencen iratkoztak be, de a nyolcvanas évek elejére már 160 volt a diákok száma, s több mint 90 százalékuk a környező drávaszögi településekről verbuválódott. 1988-ra valamelyest csökken a létszám, 144 a beiratkozó, holott a demográfiai hullámvölgy erőteljesebb apadást indokolt volna. A magyarázat: a diákoknak már csupán kétharmada drávaszögi, negyvennégyen a szerbiai Vajdaságból jöttek át, ahol a kisebbséget már korántsem védik úgy a törvények, mint itt, Horvátországban! Pedig itt taníttatni egy ottani gyereket, nem olcsó mulatság. Erről Cellik Antal, az egyik vajdasági szülő győzött meg a pélmonostori középiskolai központban, egy szülői értekezleten:- Harminc nyugatnémet márkába kerül csak az albérlet havonta, és ehhez jön még a fűtés meg a koszt. De azt mondtuk: legyen a lánynak könnyebb a dolga, mint volt a bátyjának. A fiunk ugyanis szerbhorvát nyelven tanul Apatinban gépészetet, és a kezdet kezdetén, bizony, sírva járt haza.-És megéri? - firtattam, gondolván nemcsak a költségekre, hanem a család megosztottságára, a hétvégi utazgatásokra is.- Akkor meg, ha sikerül Dórának befejeznie a középiskolát, ha megszereti a szakmát, ha végzés után sikerül munkahelyet találnia, és ha a hátralévő három év alatt jól megtanul szerbül. Biztattam: bizonyosan megtanul! Mert addig már hospitáltam, nem is egy helyen, környezetinyelv-órán, és megtudtam azt, hogy a szaktárgyi órák jó felét is szerbhorvát nyelven ‘ tanítják, mert nincs reájuk anyanyelvi tanár. De hiszen Magyarlaki Józsefné már Pécsett megmondta: az itteni pedagógusoknak kétnyelvúeknek kell lenniök, hogy segítsenek tanítványaiknak a szerbhorvát megértésében. És azt szintén Magyarlakiné mondta, hogy az itteni pedagógusok népművelésből is vizsgáznak szinte naponta. Ez akkor jutott eszembe, amikor Pasza Árpád beszámolt róla, hogyan szerveznek író-olvasó találkozókat, és nem csak vajdasági író-költő vendégekkel, hanem olyan magyarországi alkotókkal is, mint Cseres Tibor, Csoóri Sándor vagy Görgey Gábor. Segít a sport is A Dunazugban aztán megtudtam, hogy a sport is beletartozik a magyarságőrző pedagógusok „fegyvertárába”. A pélmonostori magyartanár erősen állította:- Faluhelyen két összefogó erő van. Az egyik a kocsma, a másik a futballcsapat. Hittem is, nem is, amit ő egy osztrák professzortól idézett. Áztán mit tehettem volna? Hittem, mert Vörösmarton összeismerkedtem Csörgits József költő-tornatanárral, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnökével, aki faluja és a szomszédos Csúza magyarjaiból nemzetiségi labdarúgócsapatokat szervezett. Az iskolásokból egy „serdülő válogatottat”, a felnőttekből pedig egy férfi és egy női együttest. Később az ő öltözőjükben alakult meg az az irodalmi-nyelvművelő egyesület, amely sokrétű kulturális tevékenysége közepette gondozza a vörösmarti néprajzi gyűjteményt. Laskón is gazdag helytörténeti, néprajzi gyűjteményt adott össze a falu a Lábadi házaspár ösztönzésére. Mondhatni az utolsó pillanatokban. Mert idetelepülésük előtt - meséli Lábadiné Kedves Klára tanárnő - vagonszámra szállították ki az NSZK-ba a kincset érő népi bútorokat, kerámiákat, faragásokat. Aprópénzért! Lábadi Károly, az újságíró, néprajzos, író, tanár, miközben Laskóról beszélt, hirtelen fölsóhajtott:- A mi szép falvaink alól elvonult a Duna, szárazra vetődtek a települések, visszafejlődött a vidék. Ezért nem tud az értelmiség itt megkapaszkodni. Azt hiszem, ő maga, tanárnő felesége és a többiek, sokan, akikkel egy hét alatt találkoztam, eleven cáfolatai ennek az állításnak. Ahogy a Dunazug magyarlakta falvait jártam, egyre inkább meggyőződhettem róla: néhány ember akár egy egész településnek a kovásza lehet. És nem csak néhány ilyen ember él itt - szerencsére. A MAGYAR ANYANYELVI OKTATÁS HELYZETE HORVÁTORSZÁGBAN 1967/68 1977/78 1986/87 INTÉZMÉNYEK Magyar és kétnyelvű óvoda 4 6 8 Magyar és kétnyelvű általános iskola 14 14 13 Magyar és kétnyelvű középiskola-1 1 Anyanyelvápoló általános iskola 2 25 21 TANULÓK Óvodások 142 156 169 Általános iskolások 1106 859 686 Középiskolások-158 148 Anyanyelvápolásban részt vevő általános iskolások 42 1167 1350 PEDAGÓGUSOK 64 129 131 (A Horvátországi Magyarok Szövetsége kiadásában megjelenő Évkönyvek statisztikái alapján) GARAMI LÁSZLÓ
