Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1980-06-15 / 12. szám

10 KRÓNIKA Ausztriai magyar hagyomány Bál a menekültekért Amikor Görgey tábor­nok 1849 telén végigbáloz­­ta visszavonuló seregével a Felvidéket, a hadügymi­niszter feddő szavára azt felelte, hogy „Nem temet­ni megyünk”. Lehet a baj­ban, szükségben is vigad­ni, sőt olyankor kell is, hogy össze ne roppanjon a terhek alatt a lélek... Amikor Trianon után Ausztriában is magára maradt a kívülrekedt ma­gyarság, a Batthyány-csa­­lád kezdeményezésére megalakult a Szent István Egyesület, hogy a mene­külteket, szűkölködőket istápolja. És hogy a ked­vet, a magyarság érzését is éberen tartsák tagjaikban, évente rendezték meg az egylet jótékony célú bálját az egykori császárváros­ban. A vigasság mellett ennek legfőbb célja az volt, hogy a tehetősebbek­nek módot nyújtsanak a jótékonyságra, amiben éppúgy mint a szervezés­ben, a Batthyányak vállal­tak példaadó szerepet. Batthyány-Strattmann hercegné, Windisch- Graetz Antoinette - aki évekig a bál fővédnöke volt - még az idén is el­küldte kedves meghívóle­veleit, de néhány nappal a rendezvény előtt csende­sen megtért őseihez. Az ausztriai magyarság lelkes pártfogóját vesztette el ve­le. A bált ezúttal a Bat­thyányak részvétele nélkül is megrendezték a bécsi Auersperg-palotában, mert hiszen az erdélyi me­nekültek segélyezése vé­gett a rendezőknek és a bécsi társaságnak a gyász­eseten felül kellett emel­kednie. Az idén első ízben, a bécsi magyar nagykövet­ségre is meghívót küldtek - mint a rendezők hangsú­lyozták - a magyar-ma­gyar megbékélés és a ha­zai demokratikus átalaku­lás elismerése jegyében. Minden bizonnyal ennek tulajdonítható, hogy sze­mélyes meghívás alapján A hazai rákkutatásért Henry Wilto Magyarországon a fel­sőoktatási intézmények és a tudományos kutatómun­kával foglalkozó intézetek többsége évek óta igen ne­héz anyagi körülmények között tevékenykedik. Egyik-másik kutatóinté­zetben, illetve egyetemi la­boratóriumban még a leg­szükségesebb alapanya­gokban is hiányt szenved­nek, különösen ha azok kizárólag devizáért vásá­rolhatók meg. Ezért is je­lentett a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem számára nagy se­gítséget a Kaliforniában élő magyar származású Henry Wilton tízezer dol­láros adománya, amelyet három évvel ezelőtt jutta­tott el Budapestre. Ebből az összegből sikerült ugyanis korszerűen felsze­relni az egyetem I. Patho­­lógiai és Kísérleti Rákku­tató Intézetének egyik la­boratóriumát, amely ma már az adományozó a korábbiaknál több hazai vendég is megjelent az összejövetelen. A sikeres és jó hangula­tú Szent István-bál prog­ramját néhány dekoratív, k. und k. uniformis, ma­gyar néptáncegyüttes és a híres régi prímások finom stílusában játszó cigány­­zenekar tette színesebbé. A szervezés fáradhatatlan mozgatója ezúttal is Gel­­sey Erzsébet, dr. Habs­burg Ottó titkára volt. P. L. FOTÓ: CS1GÓ LÁSZLÓ-laboratórium Henry Wilton nevét viseli. A laboratóriumban - az adományból beszerzett képanalizátor és magas nyomású folyadékkroma­­tográf segítségével - mole­kuláris biológiai kutatá­sok indulhattak meg. Erre a laboratóriumra szerve­ződött egyébként az úgy­nevezett GÉN-klub is az egyetem különböző inté­zeteinél dolgozó kutatók­ból. Ily módon nemcsak a hallgatók ismerkedhetnek meg a patológiai munka korszerű módszereivel, hanem a kutatók is jól hasznosíthatják a labora­tórium műszereit. A közelmúltban Henry Wilton újabb 35 ezer dol­láros adománnyal lepte meg a nevét viselő labora­tóriumot, amelyen szintén műszereket vásároltak, s ezáltal elérték, hogy eb­ben a laboratóriumban már a csúcstechnikát használják hallgatók és kutatók egyaránt. A magyar emlékhelyek ápolására Isztambuli adomány Halada Lili magyar származású isztambuli la­kos megkereste az ottani magyar fökonzulátust: pénzadományt ajánlott fel a helyi magyar emlékhe­lyek, sírok gondozására, ápolására, valamint az ott élő magyar kolónia össze­tartását szolgáló megmoz­dulásokra. A magyar fő­konzulátus köszönettel el­fogadta az adományt, me­lyet az ottani magyar em­lékhelyek gondozására használják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents