Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-06-01 / 11. szám

4S HAZAI KÖRKÉP A színpadnál monitorok. Na­gyon fontosak - magyarázza. A baloldali „bejárásnál” az ügyelő látja szemből a teljes színpadké­pet: az előadást és a karmestert egyszerre. Az a két nagy képer­nyő pedig, jobbról és balról a né­zőtéren, a színészeket segíti. így nem szükséges a karmesterrel folyton szembefordulva énekelni­ük. Egy kis csalafintaság ez a technikával. Oldalt játszva is lát­ható a dirigens. Zenés darabnál az énekesnek roppant pontos összmunkát kell végeznie a zene­karral. így aztán egy szerelmi ket­tősnél letérdepelhet úgy a bonvi­­ván, hogy egyik szemével a pri­madonnát „imádja”, a másikkal meg a monitort lesi. A primadon­na tekintete persze a másik moni­tort követi, anélkül, hogy szerel­mi pillantásai „elkalandozná­nak” ... A huszonévesekért A nézőtéri körfolyosón három bronzszobor: Kálmán Imre, La­­tabár Kálmán és Sárdi János portréja előtt koszorúkkal, élő vi­rágokkal tiszteleg a mai közön­ség. Felmegyünk az igazgatói szobába. Most már megkérde­zem:- Miért vállalta a direktorsá­­got? Nemzetközi sztár. Keli-e még ennél is több?- Kell. A tapasztalatok átadá­sa. A mai huszonéveseknek. Har­minc esztendeje vagyok a pályán. Tizennyolc évesen kezdtem Győ­rött. Huszonnyolc éve pedig a Fővárosi Operettszínház tagja va­gyok. Ausztriában, Németország­ban, Japánban is szert tettem a szakmai tudásból egyre-másra, amit tovább szeretnék adni... Nos, ezért...! A főiskolán már nem tanít. Annyi ideje nincs. De két év ka­tedrái munka két egykori növen­dékét jelenti tagként a mostani társulat számára. Csere Lászlót ígéretes táncos-komikusnak tart­ja. Németországban is kirobbanó sikerrel szerepelt. Kriszt László pedig nagyszerű musicalszínész. Németh Sándor bekapcsolja a televíziót. Megint elnézést kér.- Még maradhatunk - mondja. Látja rajtam, hogy ezt sem értem.

Next

/
Thumbnails
Contents