Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-06-01 / 11. szám

26 KILÁTÓ kaszt leszámítva, mindvégig sza­badon működhetett. A szigetor­szág már a XVI. századtól kezdve a kontinensről menekültek védel­mi hajléka. A II. világháború után tízezrek érkeztek. A külön­böző nemzetiségű egyházi testü­letek munkájának összehangolá­sára alakult meg negyven éve az Evangélikus Egyháztanács, a Lutheran Council. Az országban hozzávetőlegesen ötvenöt-hatva­­nezer evangélikus él. A szolgála­tot hatvanhárom lelkész végzi, ki­lencvenöt gyülekezet keretében. Londonban egyházi központot, nyolcvanöt szobás diákotthont és egyetemi lelkészi állást tartunk fenn. Vidéken két, időseket gon­dozó szeretetotthonunk van. Szombat esténként negyed hétkor jelentkezik a magyar rádióadá­sunk, ez a harmincegy méteres rövidhullámon Magyarországon is hallható. Ezt a szolgálatot több mint tíz éve végzem. 1977 óta vagyok az Evangéli­kus Egyháztanács elnöke, lel­­készszentelési jogkörrel. Az elnö­köt háromévente választják újra. Tavaly immár ötödször jelöltek. A magyarság- Londonban a magyar evan­gélikus közösség létszáma mint­egy százhúsz fő. Sokan azonban nem tudnak már eljönni a gyüle­kezetbe, ezért az egyháznak kell kilépnie a templomból. Egyre na­gyobb hangsúlyt kap a személyes lelkigondozói munka. Tevékeny­ségemnek mintegy 95 százaléka nem magyar jellegű. De kétheten­te szolgálatot tartok a londoni magyaroknak. Járok bizonyos rendszerességgel a yorkshirei Bradfordba is az ottani magya­rokhoz. A külföldön élő magyar evan­gélikusok és egyáltalán a magya­rok számára a lehetőség nem ab­ban áll, hogy vagy magyar ke­resztyének lesznek, vagy német, francia, angol keresztyének, ha­nem abban, hogy vagy magyar nyelven érjük el őket az egyházi szolgálattal, vagy semmiféle egy­ház hatáskörébe nem kerülnek. Ez a tény adja a magyar nyelvű egyházi szolgálatok létjogosultsá­gát. Már 1957 márciusában, Bécs­­ben elhatározták a külföldön élő magyar evangélikus lelkészek, hogy munkaközösséget hoznak létre. Harminc éven keresztül vol­tam a mozgalom titkára, két éve az ügyvezető elnöki posztot töl­töm be. Magyar gyülekezetek működ­nek Anglián kívül Skandináviá­ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiá­ban, Belgiumban és Svájcban. Magyar nyelvű teológiai könyve­ket jelentetünk meg és teológiai konferenciákat rendezünk. Ma­gyar nyelvű egyházi lapunk, az Útitárs négyezer példányban jele­nik meg. A lapnak hosszú ideig működött egy rovata, amely A ti­zenhetedik egyházmegye címet vi­selte. Ez azt fejezte ki, hogy mi magunkat a magyar evangélikus egyház részének tudjuk. Hivatalos kapcsolatunk Ma­gyarországgal és a magyar egy­házzal nagyon sokáig nem volt. Tavaly szeptember 13-án az ausztriai Órszigeten rendezett munkaközösségi találkozónkra meghívtuk dr. Harmati Béla püs­pököt és dr. Frenkl Róbert egy­házkerületi felügyelőt. Átmen­tünk azután Szombathelyre, ahol három egyházmegye vezetőivel találkozhattunk. Van egy kínai mondás: a gondolatok előtt nin­csenek határok. Nem volt ugyan hivatalos kapcsolatunk, de az evangélium vonzásában nem szűnt meg az egyes emberek és gyülekezetek közötti érintkezés. Magyarország most a politikai, gazdasági és társadalmi krízis időszakát éli. Szükségessé vált az egész politikának, s vele együtt az egyházpolitikának a megújítása is. Feltételezve, hogy az állam és az egyház kapcsolatában minősé­gi változás történik, tényleg csak az egyházon múlik majd, hogyan használja fel erőit, hogyan alakít­ja lelkipásztori stratégiáját. Az egyház épp eleget kullogott az ál­lami döntések után, vagy vált azok kiszolgálójává. Itt az ideje, hogy ez ne így történjen. A Magyarok Világszövetségé­be, mint már említettem, ugyan­csak a sorsvállalás vezérelt. Elő­ször magamban kellett tisztáz­nom, hogy jó vagyok-e erre a fel­adatra, javára, hasznára lehetek-e a Világszövetségnek, szolgálatára az egyesületeknek, szervezetek­nek, embereknek, tudom-e má­sok előtt igazolni, hogy a né­pünkkel való teljesebb sorsválla­lást akarom ezzel a lépéssel kife­jezni. Azt hiszem, még jobban kell tudatosítani, mit akar a Vi­lágszövetség, s azt, hogy ez már többé nem egy felülről az embe­rekre kényszerített szervezet. Érezze minden magyar a világ­ban, hogy az övé ez a szervezet, amely keretet és lehetőséget ad a magyarság vállalására. En erre törekszem. Nagyon közel áll szí­vemhez a haza bölcsének, Deák Ferencnek a kiegyezés előtt a Nemzethez írt hosszabb cikkének néhány kezdő sora. Összefoglaló­ként hadd használjam: „Nehéz idők, vészes évek múltak el fe­lettünk; végveszély szélén állott nemzetünk, de midőn a gondvise­lés annyi szenvedéssel sújtott, másrészt erőt ébresztett keblünk­ben, hogy mindent félretéve egész életünkben a haza javára dolgozzunk.” Kicsit másképpen az Újszövet­ségben a tartalmi üzenet hasonló. Ahogy Pál apostolnak a Galaták­­hoz írott levelében áll: „Egymás terhét hordozzátok, és' úgy töltsé­tek be a Krisztus törvényét.” HALÁSZ GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents