Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
26 KILÁTÓ kaszt leszámítva, mindvégig szabadon működhetett. A szigetország már a XVI. századtól kezdve a kontinensről menekültek védelmi hajléka. A II. világháború után tízezrek érkeztek. A különböző nemzetiségű egyházi testületek munkájának összehangolására alakult meg negyven éve az Evangélikus Egyháztanács, a Lutheran Council. Az országban hozzávetőlegesen ötvenöt-hatvanezer evangélikus él. A szolgálatot hatvanhárom lelkész végzi, kilencvenöt gyülekezet keretében. Londonban egyházi központot, nyolcvanöt szobás diákotthont és egyetemi lelkészi állást tartunk fenn. Vidéken két, időseket gondozó szeretetotthonunk van. Szombat esténként negyed hétkor jelentkezik a magyar rádióadásunk, ez a harmincegy méteres rövidhullámon Magyarországon is hallható. Ezt a szolgálatot több mint tíz éve végzem. 1977 óta vagyok az Evangélikus Egyháztanács elnöke, lelkészszentelési jogkörrel. Az elnököt háromévente választják újra. Tavaly immár ötödször jelöltek. A magyarság- Londonban a magyar evangélikus közösség létszáma mintegy százhúsz fő. Sokan azonban nem tudnak már eljönni a gyülekezetbe, ezért az egyháznak kell kilépnie a templomból. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyes lelkigondozói munka. Tevékenységemnek mintegy 95 százaléka nem magyar jellegű. De kéthetente szolgálatot tartok a londoni magyaroknak. Járok bizonyos rendszerességgel a yorkshirei Bradfordba is az ottani magyarokhoz. A külföldön élő magyar evangélikusok és egyáltalán a magyarok számára a lehetőség nem abban áll, hogy vagy magyar keresztyének lesznek, vagy német, francia, angol keresztyének, hanem abban, hogy vagy magyar nyelven érjük el őket az egyházi szolgálattal, vagy semmiféle egyház hatáskörébe nem kerülnek. Ez a tény adja a magyar nyelvű egyházi szolgálatok létjogosultságát. Már 1957 márciusában, Bécsben elhatározták a külföldön élő magyar evangélikus lelkészek, hogy munkaközösséget hoznak létre. Harminc éven keresztül voltam a mozgalom titkára, két éve az ügyvezető elnöki posztot töltöm be. Magyar gyülekezetek működnek Anglián kívül Skandináviában, az NSZK-ban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban. Magyar nyelvű teológiai könyveket jelentetünk meg és teológiai konferenciákat rendezünk. Magyar nyelvű egyházi lapunk, az Útitárs négyezer példányban jelenik meg. A lapnak hosszú ideig működött egy rovata, amely A tizenhetedik egyházmegye címet viselte. Ez azt fejezte ki, hogy mi magunkat a magyar evangélikus egyház részének tudjuk. Hivatalos kapcsolatunk Magyarországgal és a magyar egyházzal nagyon sokáig nem volt. Tavaly szeptember 13-án az ausztriai Órszigeten rendezett munkaközösségi találkozónkra meghívtuk dr. Harmati Béla püspököt és dr. Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelőt. Átmentünk azután Szombathelyre, ahol három egyházmegye vezetőivel találkozhattunk. Van egy kínai mondás: a gondolatok előtt nincsenek határok. Nem volt ugyan hivatalos kapcsolatunk, de az evangélium vonzásában nem szűnt meg az egyes emberek és gyülekezetek közötti érintkezés. Magyarország most a politikai, gazdasági és társadalmi krízis időszakát éli. Szükségessé vált az egész politikának, s vele együtt az egyházpolitikának a megújítása is. Feltételezve, hogy az állam és az egyház kapcsolatában minőségi változás történik, tényleg csak az egyházon múlik majd, hogyan használja fel erőit, hogyan alakítja lelkipásztori stratégiáját. Az egyház épp eleget kullogott az állami döntések után, vagy vált azok kiszolgálójává. Itt az ideje, hogy ez ne így történjen. A Magyarok Világszövetségébe, mint már említettem, ugyancsak a sorsvállalás vezérelt. Először magamban kellett tisztáznom, hogy jó vagyok-e erre a feladatra, javára, hasznára lehetek-e a Világszövetségnek, szolgálatára az egyesületeknek, szervezeteknek, embereknek, tudom-e mások előtt igazolni, hogy a népünkkel való teljesebb sorsvállalást akarom ezzel a lépéssel kifejezni. Azt hiszem, még jobban kell tudatosítani, mit akar a Világszövetség, s azt, hogy ez már többé nem egy felülről az emberekre kényszerített szervezet. Érezze minden magyar a világban, hogy az övé ez a szervezet, amely keretet és lehetőséget ad a magyarság vállalására. En erre törekszem. Nagyon közel áll szívemhez a haza bölcsének, Deák Ferencnek a kiegyezés előtt a Nemzethez írt hosszabb cikkének néhány kezdő sora. Összefoglalóként hadd használjam: „Nehéz idők, vészes évek múltak el felettünk; végveszély szélén állott nemzetünk, de midőn a gondviselés annyi szenvedéssel sújtott, másrészt erőt ébresztett keblünkben, hogy mindent félretéve egész életünkben a haza javára dolgozzunk.” Kicsit másképpen az Újszövetségben a tartalmi üzenet hasonló. Ahogy Pál apostolnak a Galatákhoz írott levelében áll: „Egymás terhét hordozzátok, és' úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” HALÁSZ GYÖRGY
