Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
PÁLYÁZAT 21 zelmes hadjáratait, az 1703. évi tiszaháti parasztfelkeléstől a Dunántúl 1704. évi elfoglalásáig, amikoris egészen Bécsig hatoltak. A kurucok piros-fehér harci zászlaján látható felirat: „lustám causam Deus non derelinquet” (Isten nem hagyja el az igaz ügyet). Egy tárlóban töröksípot látunk, amely a magyar tárogató őse. A kuruc parancsnokok ilyen hangszerrel adtak jelt katonáiknak a támadásra. Helyet kapott a kiállításon Rákóczi hű társának, Bercsényi Miklósnak az arcképe is. A Rugendas metszetei alapján készült több csatakép azt bizonyítja, hogy a kuruc hadsereg legerősebb fegyverneme a lovasság volt, a gyalogság tehát alárendelt szerepet játszott. A kiállított három emlékérem közül az egyik az 1703. évi győztes felkelés emlékét őrzi, a másodikat az 1705. évi szécsényi országgyűlés alkalmából verték, a harmadikat pedig 1707-ben, a Habsburg-ural-A nagy fejedelem szoborportréja, a kegyelet jeleivel kodóház trónfosztását kimondó ónodi országgyűlés emlékére készíttette a fejedelem. Színes képsor szemlélteti a kuruckor társadalmának különböző rendű-rangú típusait (kálvinista prédikátor, paraszt, sóbányász, a kuruc hadsereg mulatozó közkatonáinak csoportja, nemesi tiszt stb.). A hatalmas ebédlőteremben a Rákóczi-szabadságharc diplomáciai kapcsolataira, gazdasági törekvéseire, valamint az emigrációra vonatkozó anyag kapott helyet. A Rákóczi-emigráció emlékei közül kiemelkedik két szép gyertyatartó, amelyet a fejedelem maga esztergályozott, majd fafaragással és festéssel díszített. Mikes Kelemen emlékét idézi fel a Mikes-címeres ezüstpohár. Ebben a teremben helyezték el azt a remekbe készült karosszéket, amelyet az emigrációban a fejedelem faragott és festett. A szék fölött Mányoki Ádám Rákóczi-portréját látjuk. A terem közepét remekmívű festett láda foglalja el; ez a 18. századi magyar nemesi otthonoknak kedvelt és gyakori berendezési tárgya volt. A bécsi udvar kiadatási követelésével szemben Törökország vendégszeretete nemcsak Rákóczinak nyújtott menedéket: a törökök vendége volt hosszú éveken keresztül - és itt is fejezte be életét - az első nagy kuruc felkelés vezetője, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc nevelőatyja, valamint édesanyja, Zrínyi Ilona is. Mindkettőjük arcképe a terem falán függ. Az egyik tárlóban láthatjuk Thököly Imre Nikomédiában (Izmit-ben) 1705-ben kelt végrendeletét, amelyben II. Rákóczi Ferencet teszi meg örökösévé. Mostohafiát politikája folytatójának tekintette. Jogosan. LALE DEMIRKAN ISZTAMBUL, TÖRÖKORSZÁG Rákóczi-emlékház A múzeum bejárata Rákóczi mellszobrával
