Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
60 HAZAI KÖRKÉP Thököly Imre fejedelem vára a felvidéki Késmárkon bemutató felvidéki bál megrendezése Budapesten.- Több mint négy évtized után - folytatja Vígh Károly - megkerestük a magukra hagyott, Csehszlovákiából 1947-48-ban erőszakosan áttelepített magyarokat Pitvaroson és Tótkomlóson, és előadásokat tartottunk nekik - saját tragikus történetükről: a szlovák-magyar lakosságcsere létrejöttének és lebonyolításának eddig általunk sem ismert igazságairól. Csak a legnagyobb megindultság hangján számolhatunk be arról a testvéri és szeretetteljes fogadtatásról, amelyben a Rákóczi Szövetség küldöttsége részesült e két helyen. A négy évtizedig hallgatásra kényszerült áttelepített magyarok körében tovább folytatjuk e miszsziós utunkat, és elhatároztuk: elmegyünk mindazokba a gócpontokba, ahová a második világháború után a szlovákiai magyarok ezreit telepítették. S ha ugyan már részben megkésve, de összegyűjtjük a még élőktől a visszaemlékezéseket e fájdalmas és egész életükre, családjukra kiható tragikus történelmi eseményről. Azt is tervbe vettük, hogy az áttelepített magyarok legfőbb gócpontjain létrehozzuk a Rákóczi Szövetség helyi csoportjait. A visszaemlékezéseket szándékunkban áll nyomtatásban is megjelentetni. Emellett, tagjaink folyamatos tájékoztatására, a Rákóczi Szövetség időközönként Értesítő összeállítását tervezi.- Élvez a szervezet valamilyen anyagi támogatást?- Azért merünk ilyen tervekkel előállni, mert a külföldön, főleg Amerikában élő tagjainktól szövetségünk tisztes anyagi támogatást kapott. Külön ki kell emelnünk a Hites-fivérek áldozatkészségét, akik nélkül nem csupán ténylegesen szegényebb lenne szövetségünk, hanem tevékenységében is korlátozottabb. Kiadványainkról szólva, örömmel kell megemlítenünk a Regio című kisebbségtudományi szemle megszületését. A várhatóan negyedévenként megjelenő folyóirat már első számában is színvonalas tanulmányokkal hívja fel magára a figyelmet. így pl. az európai alternatívákról Kosáry Domokos, Konrád György és Hanák Péter értekezik; a szlovákiai magyar kisebbség 1918 és 1945 közötti időszakáról Szarka László, Popély Gyula és Molnár Imre nyújtanak át eddig ismeretlen adalékokat.- Mekkora tagságra számíthatnak?-Több mint 500 tagunk van. Hadd hívjam föl rá a figyelmet: mi nem csupán a felvidéki származásúakat kívánjuk sorainkba tömöríteni, hanem mindazokat, akik érdeklődéssel fordulnak a felvidéki magyarság sorsa iránt, és tagdíjaikkal, adományaikkal segíteni kívánják a szövetség sokoldalú tevékenységét, bárhol éljenek is a nagyvilágban. PUSZTASZERI LÁSZLÓ Erdélyi Szövetség Egyéni és kollektív jogokért Az Erdélyi Szövetséget néhány Erdélyből áttelepült író - köztük Csíki László és Köteles Pál - alapította 1988 végén. Nem az erdélyi menekültek számára, ők ugyanis egy külön szervezetbe, az Erdélyi Magyarok Egyesületébe tömörültek. Olyan egyesületként szervezték tehát e szövetséget, amelyben mindenkinek helye van, aki az erdélyi magyarság támogatását - szellemi, erkölcsi, politikai értelemben - kötelességének tartja. Az első ideiglenes vezetőség az 1989 áprilisában összehívott közgyűlésig működött, ekkor új, 17 tagú vezetőséget választottak. Közöttük van Bodor Pál író-újságíró, Czegő Zoltán író-újságíró (mindketten Erdélyből települtek át), Csepella Imre közgazdász, Láng Gusztáv volt kolozsvári egyetemi tanár, Németh Géza református lelkész, Raffay Ernő történész, országgyűlési képviselő Szegedről. A vezetőség saját soraiból megválasztotta az ügyvezető elnököt Csepella Imre személyében, valamint a társelnököket: Krasznai Zoltánt, Raffay Ernőt, Szotyori Juditot, Teleki Jánost és Pomogáts Bélát. A több mint 4000 tagot tömöri-Pomogáts Béla
