Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-15 / 10. szám

40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Videokazetta is lesz? Aranyhíd Nemrégiben látott nap­világot az Aranyhíd című magyar nyelvkönyv, mely újabb összekötő kapocs a külföldön élő magyar származású gyermekek és Magyarország, a magyar nyelv és kultúra között. A régen várt, hiányt pótló tankönyvet a kiváló nyel­vész, Szende Aladár szer­kesztette az Anyanyelvi Konferencia megbízásá­ból a 8-12 éves, magyarul nem tudó vagy kezdő szinten beszélő gyerme­kek számára. A kötet élő párbeszédei során egy háromgyerme­kes magyar család min­dennapjai elevenednek meg előttünk. A kezdők­nek összeállított nyelvi rész minden lexikai egy­ségben kiegészül néhány beszédkészség-kialakító és -fejlesztő, szóbeli vagy írásban elvégezhető gya­korlattal. A tankönyv szerzői figyelembe vették a gyerekek korosztálybeli sajátosságait, s ezért számtalan rejtvénnyel, já­tékos feladattal, szódomi­nóval és más nyelvi játék­kal serkentik a tanulási kedvet. A szülővel, nagyszülő­vel vagy kisebb csopor­tokban tanuló gyermekek előtt a könyv olvasása közben kibontakoznak a magyar ünnepkörök nép­szokásai. Katival, Ferivel és Janival - ők a kötet fő­szereplői - egy szüret for­gatagában találhatják ma­gukat, majd betlehemi re­gősök népi játékában ve­hetnek részt, s természete­sen a húsvéti tojásfestés és a pünkösdölés sem marad ki a vigasságok sorából. A gazdag magyarságismereti anyagot kiváló költőink: Babits Mihály, Csukás István, Kányádi Sándor és Weöres Sándor vers­részletei, Kodály Zoltán gyermekdalai, valamint számos népdal és népi mondóka egészíti ki. A nyelvkönyv értékes részét képezi a haladóbbaknak szánt szöveggyűjtemény, melynek témakörei illesz­kednek az egyes tan­­anyagrészekhez. A buda­pesti Tankönyvkiadó Vál­lalat most üzlettársat ke­res, hogy egy, a könyv anyagát végigkísérő videokazettával még haté­konyabbá tegyék a „szár­mazásnyelv” elsajátítását. T. L. Rákóczinak dicső kora Nyíregyházi tárogatós A tárogató ősi hangszer. Valószínűleg a türk no­mád népek körében ala­kult ki, és az oszmán-tö­rök hódítókkal jutott el Magyarországra. Manap­ság kevesen játszanak raj­ta, és csak ritkán szólal meg koncerteken. Voltak és vannak azonban zené­szek, akik mindent meg­tesznek a fennmaradásá­ért. Ilyen elkötelezett, fia­tal művésze az ősi hang­szernek Nagy Csaba, aki zeneművészeti főiskolai tanulmányai során került szorosabb kapcsolatba a tárogatóval.- Hangszerem egyik fé­nyes időszakát a Rákóczi­­szabadságharc éveiben él­te - tér ki a sok érdeklő­dőt foglalkoztató történeti kérdésekre a művész. - Az eredeti tárogató, amelyet Rákóczi kurucai is hasz­náltak, vékony, éles han­gú, a töröksípra emlékez­tető hangszer volt. Mai formájában a millennium ünnepségeire újította fel a budapesti Schunda hang­szergyár. Billentyűkkel látták el, teste szélesebb lett, hangszínében pedig a klarinétét, az oboáét és a fagottét olvasztja egybe. A tárogatósok általában a közismert kuruc dalokat játsszák, vagy egy-egy tör­ténelmi hangvételű dalla­mot. A tárogató hangterje­delme és technikai kikép­zése folytán a barokk kor hangszerei és zeneművei körében is megállja a he­lyét. Ha ilyen meggondo­lás alapján közelítünk a hangszerhez, akkor a ku­ruc kor tábori táncain kí­vül a 17-18. század feje­delmi udvarainak zenéje is megszólalhat rajta. A barokk szerzők, Corelli, Vivaldi és mások táncai, szonátái csemballó- vagy cimbalomkísérettel adha­tók elő tárogatón. Az el­múlt évben több ízben szerepeltem Sárospata­kon, Tokajban, a budai Várban, sőt Munkácson is. Felléptem továbbá az Országos Filharmónia ál­tal rendezett hangverse­nyeken, és a Magyar Rá­dió is több alkalommal készített velem felvétele­ket.- Nagylelkűen támogat­ja munkámat a Tokaji Borkombinát, amely úgy­szintén a Rákóczi-kultusz egyik őrzője. Hiszen bo­rospalackjaik címkéjén is ott díszeleg a Rákócziak ősi, piros-kék, sasos, hár­mashalmos ősi címere. Olyan zenei misszionáriu­sa kívánok lenni ennek az ősi magyar hangszernek, aki elviszi hangját, hírét más országba is, a hazán kívül mindenhová, ahol a hagyományt őrző magya­rok élnek. P. L. Újjáéled a híres református kollégium Pápáért A Pápai Református Kol­légium visszaállítására és fenntartásának támogatá­sára létesült Mándi Már­ton István Pápai Refor­mátus Kollégium Alapít­vány magyarországi bank­számlát nyitott külföldi valutában való befizetések számára. A számlatulajdonos neve: Mándi Márton István Pápai Református Kollé­giumi Alapítvány Címe: 8500 Pápa, Márci­us 15. tér 9. Levelezési címe: 8501 Pá­pa, Pf. 48. A bank levelezési címe: Magyar Hitel Bank Rt. 1133 Budapest, Pozsonyi út 77-79. Devizaszámlaszámok: 401- 5055-941-31 (USD) - amerikai dollár 402- 5055-941-31 (CHF) - svájci frank 407-5055-941-31 (DEM) - nyugatnémet márka. Legkésőbb 1991 őszén a Pápai Református Kollé­gium újra megkezdi mű­ködését. Az adományokat előre is hálásan köszöni az alapítvány kuratóriu­ma.

Next

/
Thumbnails
Contents