Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
10 KRÓNIKA Két párt kezében ■ ■■ ## a jovo A politológus bizakodó A parlamenti választások előestéjén beszélgetést közöltünk Kéri László politológussal a magyarországi pártok esélyeiről és lehetőségeiről. Most, hogy a szabadon választott parlament összeült, megkérdeztük: hogyan vélekedik a pártok jövőjéről, a nemzet sorsáról, s miként szembesült a választások előtti prognózisaival.- Ön néhány hete azt mondta, hogy a választási eredmények feltehetően nem a valóságos erőviszonyokat fogják tükrözni...- Az igazság az, hogy ebben tévedtem. Először is sokkal többen mentek el szavazni, mint ahogy azt remélni lehetett, és sokkal okosabban szavaztak az emberek, amint ahogy azt az előzetes közvélemény-kutatások alapján hittem.- Abban viszont igaza volt, hogy a szavazatok öthat párt között oszlanak meg. Igaz, ön a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a parlamentbe való bejutásra jó esélyt, s nem pedig bukást jósolt.-Valóban. Az nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar társadalomban a szociáldemokrácia értékrendjének sok híve van. Egyetértettem tehát azokkal, akik azt mondták, hogy ha ez a párt semmit sem csinál, akkor is kijár neki - a neve után - a szavazatok tizenöt százaléka. Arra nem számított senki, hogy a párt vezérkara a kampány során folyamatosan rontja esélyeit, és végül is az emberek gyomra nem vette be, hogy egy szociáldemokrata párt a programjában csak annyit tudjon felmutatni, hogy ő a leghevesebb antikommunista. Okosak voltak a szavazók azért is, mert nem hitték el a Kisgazdapárt egyes vezetőinek blöffjét sem, miszerint kár a választásokat megtartani, mert ők úgyis elsöprő győzelmet aratnak. Nos, a harmadik hely, ahova a szavazatok alapján kerültek, nem ezt igazolta. Sokak számára meglepetés volt a Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) sikere. Azt hiszem, ezt főleg annak köszönhette, hogy a kampány utolsó időszakában sikerült megnyernie a tétovázó szavazókat. El tudták ugyanis hitetni magukról, hogy számukra nem fontos a hatalom, és ez a sok szitkozódás, görcsös akarnokság közepette igen üdítően hatott. Örülök, hogy bekerültek a parlamentbe viszonylag számottevő frakcióval, mert így ők, a fiatalok is tanulhatják a politikát. Szerencsésnek tartom azt is, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) is bent van a parlamentben mint ellenzék, tehát meg tudott kapaszkodni.- Legutóbbi beszélgetésünkkor célzott arra. hogy a választások után a pártoknak szembe kell nézniük a valósággal, s le kell vetniük az álarcukat...- Most is ezt vallom. Úgy is mondhatnám, hogy ezek a pártok már nem ugyanazok a pártok, akik a választások előtt voltak, és szükségszerű, hogy tovább változzanak. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) például a kormányzati felelősség súlya alatt fog változni. A mérsékelt kritikai oppozíciós szerepéből a nagy szintetizáló néppárt irányába fog elmozdulni. Ehhez azonban az kell, hogy szélsőséges megnyilvánulásait lefaragja, és az ezt képviselő személyiségeitől elköszönjön. A nagy kérdés az, hogy a párt három irányzata tartható-e továbbra is. Számomra úgy tűnik, hogy igen, mivel az MDF sem a reformkori liberális politikai gondolkodásból, sem a keresztényszociális eszmékből, sem pedig a népi írók radikalizmusából nem aknázott ki anynyit, mint amennyit lehetne. Vannak tehát ennek a pártnak tartalékai.- Miiven jövőt jósol az MDF-nek?- Meggyőződésem szerint attól függ az MDF jövője, hogy felismeri-e: a választás nem rendszerváltás volt, hanem csupán annak feltételeit teremtette meg. A rendszerváltást most neki hatalmi pozíciójában kell megcsinálnia. Nagyon fontos lenne az is, hogy mielőbb nyilvánosságra hozzák: tulajdonképpen mit is örököltek. Tehát amint bepillantanak a tárcák titkaiba, a költségvetésbe, azonnal tudatosítaniuk kell országgal-világgal, hogy milyen mélyről kell indulni. Ősszel már nem érdekli az embereket, hogy ez egy másik kormány, hanem azt fogják mondani, hogy ezzel az inflációval nem lehet együtt élni, s a válság terheit már nem lehet elviselni. Remélem az az irányzat erősödik majd a párton belül, amelyet Antall József és a közelmúltban feltűnt szakértők képviselnek, vagyis a körültekintő, de visszautat nem ismerő reformer magatartás.- Hogyan vélekedik az SZDSZ ellenzéki szerepéről?- Ennek a pártnak is le kell számolnia néhány illúzióval, s úgy látom, ezt már meg is kezdte, tehát már készül a konstruktív ellenzéki pozícióra. Ami a párt jövőjét illeti, nagy lehetőségek állnak előtte, amennyiben a szociáldemokraták bukásával megüresedett szerepet felvállalja. Mert igaz az, amit a szociáldemokrata párt egyik vezetője hangoztatott a kampány során, hogy „Európa velünk van”. A megbukott szociáldemokratákkal már nem, de elképzelhető, hogy a szociáldemokrata értékeket vállaló SZDSZ- szel igen. Ennek egyik feltétele az, hogy a szélsőséges hordószónokok eltűnjenek a pártból, és a szakembergárda kerüljön előtérbe.- Sokakat meglepett, hogy az SZDSZ-nek végül is ekkora a társadalmi bázisa, holott fél évvel ezelőtt még úgy tűnt, ez a tömörülés néhány ezer ember magánügye.- Nagyon fontosnak tartom, hogy több mint egymillióan szavaztak az SZDSZ-re. Az elmúlt hónapokban ugyanis a magyar népet néhányan antiszemitizmussal vádolták meg, s ezt a külföldi sajtó, például a New York Times, a Washington Post és a francia lapok is felkapták. Most, hogy az SZDSZ-re - amelyet igyekeztek úgynevezett zsidó pártnak beállítani - ennyien szavaztak, nevetségessé válik az antiszemitizmus vádja a magyar néppel szemben.- Említette, hogy az MSZP „megkapaszkodott" a választások során. Hogyan látja további esélyeit ?- Talán egy kissé bizarr, ha azt mondom: ennek a pártnak is az az egyetlen lehetősége, hogy szociál-