Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

KÉPEK A HAZAI AUTÓGYÁRTÁS TÖRTÉNETÉBŐL .'V

1. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. négykerékhajtású vontatója 1904-ből

2. A Phönix 1908 ból

3. MARTA emeletes autóbusz 1909- ből; 36 LE-s motorjával 38 utast szállított

4. Röck-Csonka 36 LE-s postaautó 1910-ből

5. A Magyar Általános Gépgyár Rt. autóbusza 1911-ból

6. Fejes-féle 22 LE-s lemezautó 1925- ből

A budapesti vállalattal egy időben Győrben, a „Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.”-ben is hozzáláttak az autóépítéshez, mégpedig saját tervezés alapján. A kisebb teljesítményűeket Bécsbe exportálták, a nagyobbakat a császári és királyi katonaságnak szánták. 1904-ben készült, összkerékhajtású, hatalmas vontatójuk méltán keltett nagy feltűnést.

A győri és a budapesti „úttörőket” hamarosan mások is követték. Szabadkán Száríts János mechanikus, Székesfehérvárott Bory József géplakatos, majd a budapesti Ganz-gyár és a Röck-féle Vasöntő és Gépgyár kezdett autókat építeni, gyártani.

Századunk első évtizedének 5 legnagyobb hazai autóipari eseményét kétségtelenül az aradi autógyár felépítése jelentette. Dél- Magyarország akkor iparilag egyik legfejlettebb városában 1909-ben kezdett termelni a monarchia talán legkorszerűbben felszerelt autóüzeme, a „Magyar Automobil Rt. Westinghouse Rendszer”, amely később „MARTA Magyar Automobil Részvénytársaság Arad” néven vált ismertté.

Az első világháború előtt készült magyar személy- és teherautók, autóbuszok - köztük emeletesek is - Európa legjobbjai közé tartoztak. A személy- és árufuvarozók szívesen vásárolták a magyar gyárak típusait, mert megbízhatónak, gazdaságosnak bizonyultak, sokba sem kerültek - ma úgy mondanánk: versenyképesek | voltak. A túraautók egymás után nyerték a nemzetközi versenyeket.

Amikor mi exportáltunk Japánba

Az első világháború után egyharmadára zsugorodott ország katasztrofális körülmények közé

6