Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

50 A HATÁR TÚLOLDALÁN tómunkát. Reméljük továbbá, hogy a jövő tanévtől Háromszé­ken is újra megnyílhat egy-két hí­res régi magyar iskola, így a Szé­kely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium és a kézdi­­vásárhelyi római katolikus gim­názium. Most először magyarul Gyimesbükkön több mint húsz éve nem tanulnak magyar nyel­ven a gyermekek, a könyvtárak­ban egyetlen magyar nyelvű könyv sincs. A forradalom után megválasztott iskolaigazgató, Deáky András felhívást tett köz­zé az újságban a gyimesbükki ro­mánokhoz: „Drága barátaim, ne haragudjatok, hogy magyar nyel­ven akarunk tanulni, semmiféle hátsó gondolatunk nincs, nem akarunk bántani titeket, csak sze­retnénk egyenrangúak lenni vele­tek, békességben élni.” Deáky András készített a falu­ban egy felmérést: kik tartják ma­gukat magyarnak, kik akarják, hogy a gyerekeik magyar nyelven tanuljanak, és kik szeretnék a döntően magyarok lakta Hargita megyéhez való visszakerülést (ez az egy gyimesi község 1950 óta Bákó megyéhez tartozik). Az ösz­­szesítés után kiderült, hogy a la­kosság hetven százaléka magyar, s ők mind a két kérdésre egybe­hangzó igennel válaszoltak. Mi­vel az alkotmány biztosította a jogot: Deáky András elkezdte a szervezést. Nem tiltakoztak a hi­vatalos szervek, örvendetesen még a Bákó megyei tanfelügyelő­ség sem.- A gyerekeket mindig a mun­ka iránti szeretetre neveltem: nyúlfarmunkat a gyerekek maguk gondozták, kaszáltak nekik. Még a nyári szünetben is etették, itat­ták az állatokat. Hulladékanya­gokat gyűjtöttünk, papírt, üvege­ket és erdei gyümölcsöket. A sze­­ku persze sokszor nyaggatott, de igazában attól kezdve indult el a lavina, amikor megjelent Lanc­­ranjan könyve a csángókról, akikről ő „bebizonyította”, hogy román eredetűek. Behívták az egész tantestületet a megyéhez, és előadást tartottak erről a „témá­ról”. Hazafelé jövet, azt mond­tam a kollégáimnak: érdekes, én mindig úgy tudtam, hogy a csán­gók magyar származásúak, hi­szen foglalkoztam ezzel a témá­val éppen eleget; az államvizsga­dolgozatomat a gyimesi csángók­ról írtam. Ezt követően persze ki­szálltak a szekusok, és a falu min­den nevesebb emberét kifaggat­ták. Mindenki tudta rólam, hogy én magyar vagyok, ismerték a könyvtáramat is. Engem utolsó­ként hallgattak ki. Fizikailag nem bántottak, de attól kezdve állan­dóan szemmel tartottak.- A forradalom után választot­tak meg iskolaigazgatónak. Ezt román kollégáimnak köszönhe­tem, akik rám szavaztak - meg a falubelieknek. Azonnal bevezet­tem a magyar nyelvű oktatást a négy alsó osztályban és az óvodá­ban. Voltak, akik kötötték a kere­ket, fenyegető telefonokat is kap­tam. De mindig csak azt hangoz­tattam, hogy a harc nem a romá­nok ellen folyik, hanem a mi jo­gainkért. Azzal vádoltak bennün­ket, hogy elkergettük a román ta­nárokat. írtam a Romániai Ma­gyar Szóban egy cikket, ebben „importált” tanerőknek neveztem őket. Ugyanis román területről importálták őket színtiszta ma­gyar országrészre. Mi nem ker­gettük el őket, hanem megmagya­ráztuk nekik: ti ide kellett jöjje­tek, hogy románosítsatok, de mi most áttérünk a magyar nyelvű tanításra, ezért nincs rátok to­vább szükségünk. Voltak, akik megértették, és elmentek. De azok is elmentek, akiknek nem kellett volna: hiszen az ötödik osztálytól még román nyelven fo­lyik az oktatás, majd csak foko­zatosan térünk át a magyarra. Azt gondolták: csináljatok magyar is­kolát - tanárok nélkül! Hát, nem mondom, fő is a fejem.- Tartottam egy szülői értekez­letet - folytatja Deáky tanár úr. - Ennyi ember húsz éve nem gyűlt össze az iskolában. Nemcsak az asszonyok, a férfiak is sírtak. Megrendítő volt. Segítenek, min­denben mellettem állnak. El is kél a segítség, mert az iskola álla­pota katasztrofális. Kormosak, piszkosak a falak, minden tönk­rement. A szülők tapasztalhatták: mit tanulhattak gyerekeik eddig attól az óvó nénitől, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Mire ezek a szerencsétlen gyermekek elvégezték a nyolc vagy tíz osz­tályt, nem tudtak se románul, se magyarul, így tehát már eleve ki volt zárva a továbbtanulásuk. Ta­lán nem nacionalizmus, ha ezen változtatni szeretnénk... ZIKA KLÁRA FOTÓ: GÁBOR VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents