Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-01 / 9. szám
50 A HATÁR TÚLOLDALÁN tómunkát. Reméljük továbbá, hogy a jövő tanévtől Háromszéken is újra megnyílhat egy-két híres régi magyar iskola, így a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium és a kézdivásárhelyi római katolikus gimnázium. Most először magyarul Gyimesbükkön több mint húsz éve nem tanulnak magyar nyelven a gyermekek, a könyvtárakban egyetlen magyar nyelvű könyv sincs. A forradalom után megválasztott iskolaigazgató, Deáky András felhívást tett közzé az újságban a gyimesbükki románokhoz: „Drága barátaim, ne haragudjatok, hogy magyar nyelven akarunk tanulni, semmiféle hátsó gondolatunk nincs, nem akarunk bántani titeket, csak szeretnénk egyenrangúak lenni veletek, békességben élni.” Deáky András készített a faluban egy felmérést: kik tartják magukat magyarnak, kik akarják, hogy a gyerekeik magyar nyelven tanuljanak, és kik szeretnék a döntően magyarok lakta Hargita megyéhez való visszakerülést (ez az egy gyimesi község 1950 óta Bákó megyéhez tartozik). Az öszszesítés után kiderült, hogy a lakosság hetven százaléka magyar, s ők mind a két kérdésre egybehangzó igennel válaszoltak. Mivel az alkotmány biztosította a jogot: Deáky András elkezdte a szervezést. Nem tiltakoztak a hivatalos szervek, örvendetesen még a Bákó megyei tanfelügyelőség sem.- A gyerekeket mindig a munka iránti szeretetre neveltem: nyúlfarmunkat a gyerekek maguk gondozták, kaszáltak nekik. Még a nyári szünetben is etették, itatták az állatokat. Hulladékanyagokat gyűjtöttünk, papírt, üvegeket és erdei gyümölcsöket. A szeku persze sokszor nyaggatott, de igazában attól kezdve indult el a lavina, amikor megjelent Lancranjan könyve a csángókról, akikről ő „bebizonyította”, hogy román eredetűek. Behívták az egész tantestületet a megyéhez, és előadást tartottak erről a „témáról”. Hazafelé jövet, azt mondtam a kollégáimnak: érdekes, én mindig úgy tudtam, hogy a csángók magyar származásúak, hiszen foglalkoztam ezzel a témával éppen eleget; az államvizsgadolgozatomat a gyimesi csángókról írtam. Ezt követően persze kiszálltak a szekusok, és a falu minden nevesebb emberét kifaggatták. Mindenki tudta rólam, hogy én magyar vagyok, ismerték a könyvtáramat is. Engem utolsóként hallgattak ki. Fizikailag nem bántottak, de attól kezdve állandóan szemmel tartottak.- A forradalom után választottak meg iskolaigazgatónak. Ezt román kollégáimnak köszönhetem, akik rám szavaztak - meg a falubelieknek. Azonnal bevezettem a magyar nyelvű oktatást a négy alsó osztályban és az óvodában. Voltak, akik kötötték a kereket, fenyegető telefonokat is kaptam. De mindig csak azt hangoztattam, hogy a harc nem a románok ellen folyik, hanem a mi jogainkért. Azzal vádoltak bennünket, hogy elkergettük a román tanárokat. írtam a Romániai Magyar Szóban egy cikket, ebben „importált” tanerőknek neveztem őket. Ugyanis román területről importálták őket színtiszta magyar országrészre. Mi nem kergettük el őket, hanem megmagyaráztuk nekik: ti ide kellett jöjjetek, hogy románosítsatok, de mi most áttérünk a magyar nyelvű tanításra, ezért nincs rátok tovább szükségünk. Voltak, akik megértették, és elmentek. De azok is elmentek, akiknek nem kellett volna: hiszen az ötödik osztálytól még román nyelven folyik az oktatás, majd csak fokozatosan térünk át a magyarra. Azt gondolták: csináljatok magyar iskolát - tanárok nélkül! Hát, nem mondom, fő is a fejem.- Tartottam egy szülői értekezletet - folytatja Deáky tanár úr. - Ennyi ember húsz éve nem gyűlt össze az iskolában. Nemcsak az asszonyok, a férfiak is sírtak. Megrendítő volt. Segítenek, mindenben mellettem állnak. El is kél a segítség, mert az iskola állapota katasztrofális. Kormosak, piszkosak a falak, minden tönkrement. A szülők tapasztalhatták: mit tanulhattak gyerekeik eddig attól az óvó nénitől, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Mire ezek a szerencsétlen gyermekek elvégezték a nyolc vagy tíz osztályt, nem tudtak se románul, se magyarul, így tehát már eleve ki volt zárva a továbbtanulásuk. Talán nem nacionalizmus, ha ezen változtatni szeretnénk... ZIKA KLÁRA FOTÓ: GÁBOR VIKTOR
