Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

4ft A HATÁR TÚLOLDALÁN

síink szerint - főleg kulturális vonatkozásban - a háromszéki modell fog apránként teret hódítani az országban. Mi ugyanis földrajzi értelemben nem akarunk autonómiát, mert akkor egy újabb székely gettót hoznánk létre, és a Székelyföldön kívül élő kétmillió magyart kirekesztenénk. Inkább azt szeretnénk, ha a települések olyan politikai, kulturális és gazdasági autonómiával rendelkeznének, hogy a lakosság önállóan választhassa meg a község dobosát ugyanúgy, mint a tanácselnököt.- A hetvenes évek elején létrehoztunk vagy öt művelődési egyesületet (például Zágonban a Mikes Kelement, Csernátonban a Bőd Pétert), és azt tapasztaltuk, hogy ezek az egyesületek rengeteg rejtett energiát szabadítottak fel, mindössze néhány hónap alatt felpezsdült a művelődési és kulturális élet. Ezt persze „mások” is észrevették, és gyorsan szétverték egyesületeinket. Most azonban spontán módon felelevenednek. A művelődési egyesületek tevékenységébe a gazdakörtől kezdve a dalárdáig, a tánccsoporttól a tudományos ismeretterjesztésig és az egyházi tevékenységig minden, de minden belefér. És azok is tagjai lehetnének, akik a Regátba, vagy éppen Ausztráliába kerültek el. Ezáltal az erők egyesülnek, kitágulnak, nem maradnak a maguk zárt világában. A szórványok esetében a művelődési egyesületek talán még fontosabbak, mint itt, a Székelyföldön, mert az egy etnikumhoz tartozók így, közösségben érezhetik igazán a nemzetükhöz tartozást.- Zágon attól különleges, hogy van egy „Mikes Kelemenjük” - kapcsolódik beszélgetésünkbe a Magyarországon is jól ismert költő, Farkas Árpád, a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület elnöke. - Megalakulásunkat azért is tartottuk sürgősnek, mert így nagyobb egységben, szervezettségben tudjuk megünnepelni 1990 augusztusában Mikes Kelemen születésének 300. évfordulóját. Sok külföldi vendéget is várunk - például a Hollandiai Mikes Kelemen Kört - ugyanis nemzetközi ünnepséget akarunk tartani. Természetesen

mi is szívesen látunk tagokat más megyékből, sőt az országhatárokon kívülről is.

Sylveszter Lajos az RMDSZ munkájáról még elmondja:- Sepsiszentgyörgyön visszaállítjuk a Székely Nemzeti Múzeumot, amelyet kifejezetten erre a célra alapítottak. Most kaptunk egy óriási ajándékot: a múzeumhoz csatolták a közeli, csodálatos, neobarokk árkosi kastélyt, amelyben nemzetközi rangú tudományos konferenciákat, kulturális programokat szervezhetünk. (A Ceausescu házaspár saját magának rendeztette be a héthektáros, gyönyörű parkban levő épületet.)- A megyei szervezetünkön belül működik - folytatja az RMDSZ-elnök - az Országos Szövetség Szórványügyi Bizottsága, mivel mi vagyunk testközelben a moldvai csángósággal: vállaltuk az ottani felderítő és kuta-