Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

SAJTÓTÜKÖR 37 gyobb szerep jut, s mely­ből a kelet-közép-európai diákság egymás kultúráját is jobban megismerheti. Ami a magyarországi történelem tankönyveket illeti, a szerző szerint is annyi a javítanivaló, hogy új tankönyveket kell írni, előresorolva a legújabb kori történelmünkre vo­natkozó fejezetek kidolgo­zását. Figyelemre és itt is ki­emelésre méltó, amit Kar­­lovitz János a romániai magyar énekeskönyvről ír: „Akkor, amikor a váro­sok, falvak, tehát a legerő­sebbnek hitt alkotások is pusztulni látszottak, ami­kor magyar településne­vek használatát, leírását egyszerűen megtiltották, akkor az énekeskönyvek­ből biztatóan mosolyog­tak a gyerekekre a követ­kezők: »Marosszéki tán­cok«, »Kolozsváros olyan város«, »Nem süt a nap Csikarcfalva mezején«, »Körösfői zöld erdőben«, »Magos Déva várát« stb.” Az Elet és Irodalom cikke a vajdasági magyar nyel­- A magyar zenei élet jövője attól függ, képes-e megszerezni a működésé­hez szükséges erőforráso­kat, képes-e megreformál­ni a reá épülő intézménye­ket, végül képes-e aktivi­zálni e célok érdekében a zenésztársadalom egészét - írja az ismert zeneszer­ző, Bozay Attila „A ma­gyar zenei élet jövőjéről” című röpiratában, amely a független irodalmi, társa­dalmi és kritikai lap ha­sábjain jelent meg.- Az erőforrásokat az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag az állami támo­gatás jelentette, ám ez so­hasem volt elegendő - mutat rá a művész. - A nemzeti jövedelemhez vi­szonyítva a zenei életre fordított állami támogatás elenyésző. Zenei életünk vű tankönyvek közül az irodalomét emeli ki köve­tendő példaként, mert nem egyszerűen számokat viselnek (I., II. stb. osztály számára), hanem tartal­mukat tükrözi a cím: „A magyar irodalom köny­ve”, „Népek térben és idő­ben”, „Irodalom és művé­szet”, „Az ókori világ tör­ténete” stb. Az új tanterveket és tan­könyveket igyekszünk ösz­­szehangolni szomszéda­inkkal - tudjuk meg Kar­­lovitz írásából -, aki egy­más tankönyveinek átvé­telét, kölcsönös használa­tát is felveti, mint ígéretes lehetőséget. Bizonyára sokan e cikk­ből értesülnek arról, hogy Közép-Európa legna­gyobb tankönyvgyűjtemé­nye Budapesten, az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban található. Az Élet és Irodalom szer­zője egy szeptemberi ese­ményt is bejelent: kutató­­csoportja tankönyvi ta­nácskozásra és kiállításra készül. fuldoklik! Kormányza­tunknak be kell látnia, hogy a megtakarítás csak minimális, a kár viszont maximális lehet. A zenei élet méltó képviseletére vissza kell állítani a Mű­velődési Minisztérium ze­nei főosztályát, megfelelő vezetéssel és apparátussal. A továbbiakban Bozay Attila hangsúlyozza, hogy Magyarország ma is zenei nagyhatalom:- De szegény, kizsák­mányolt nagyhatalom. Bi­zonyítja ezt a Zeneakadé­mián tanuló külföldiek tö­mege, a hazánkban kép­zett zeneszerzők, előadó­­művészek, pedagógusok jelenléte az egész világon. Sajnos már az itthon ma­radottak is inkább csak hazajárnak. A dicsőség a visszájára fordul: a „hódí­tó” nagyhatalomból ki­zsákmányolt provincia vá­lik. A Zeneműkiadó és Hanglemezgyártó Vállalat például egyre növekvő mértékben bérmunkából él, miközben a magyar művek kiadása csökken, átfutási idejük pedig le­mezek, kották esetében egyaránt növekszik.- A Magyar Rádió ilyen bérmunkát - sorolja to­vább a panaszokat Bozay - stúdió hiányában, egyál­talában nem vállalhat, együttese azonban szaka­datlanul úton van, miköz­ben a Filharmónia régóta nem tud nemzetközi ran­gú szólistákat, együttese­„Zwack segíts!” címmel közöl riportot a független hírmagazin Zwack Péter­ről. Az idén kétszáz éves Zwack Unikum világhír­nevet szerzett. Az egykor államosított magyar gyár­­tulajdonos külföldön újra­alapított gyárának tőkéjé­ből 1987-ben a régi csalá­di vállalatot részben visz­­szavásárolta. Ezzel a lé­péssel hozzájárult a nem­zetközi tőke Magyaror­szág iránti érdeklődéséhez is. Terveiről egyebek kö­zött így nyilatkozik:- Szeretném Magyaror­szágon újraszervezni a GYOSZ-t, azaz a Gyár­iparosok Országos Szövet­ségét. Ezt a háború előtt a családom irányította. Sze­mélyes kapcsolataimon keresztül rengeteg pénzt be tudnék hozni az or­szágba, elsősorban olasz, nyugatnémet és osztrák tőkét. A GYOSZ-nak a kor­mánytól függetlenül kelle­ne megalakulnia. Már tár­gyaltam a miniszterelnök­kel és a pénzügyminiszter­rel is. Persze tudom, hogy ők már nem sokat tehet­nek. A GYOSZ azokat a magyar és külföldi kis- és két rendszeresen meghív­ni. Az Országos Filharmó­nia visszavonul Budapest­re, ezért is szaporodnak a fehér foltok hazánk zenei térképén. Az állami dotá­ciót fel kellene osztani - a decentralizálás érdekében - a főváros, Debrecen (itt egy második zeneakadé­mia volna szükséges!), Győr, Miskolc, Pécs, Sze­ged, Szombathely között. E központok jobban isme­rik vonzáskörzetük igé­nyeit, önálló együttesek­kel rendelkeznek. Termé­keny csere- és verseny­helyzet alakulhatna ki kö­zöttük. középvállalatokat tömörí­­tené, amelyek aktívan részt vesznek a magyar gazdaság átalakításában. Az újjáalakult szervezet európai mintákat követve teljesen függetlenül mű­ködik majd a Magyar Gazdasági Kamarától. Az etikai bizottság nem en­gedné az ár alatti kiárusí­tásokat. Fontos szerepünk lehet mint kormánytanács­adói testületnek is. Meg­oldást kell találni a ma még mindent akadályozó középvezető bürokrácia leépítésére. Mivel ez csak demokratikus úton oldha­tó meg, szóba jöhetne a korai vagy kötelező korú nyugdíjazás. Esetleg egy alkalmassági teszttel ki le­het választani a szakérte­lemnek megfelelő pozíci­ót.- Az olasz tapasztalatok egyébként jól kamatoztat­hatók a magyar viszo­nyokra - mutat rá a Re­formban végezetül Zwack Péter. - Ott a 24 százalé­kos inflációt le lehetett szorítani 2-6 százalékos­ra. Ma Olaszország a világ ötödik gazdasági nagyha­talma. Ebbe az irányba csak egy virágzó gazdaság vihet. Zenei életünk jovojerol HITE A likőrgyáros hazatért refer FÜGGETLEN DEMOKRATIKUS HÍRMAGAZIN

Next

/
Thumbnails
Contents