Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-01 / 9. szám
22 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK Trianon 70 év után Mi történt valójában hetven esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon kastélyban? A békekonferencia előtt a győztes antant hatalmak megígérték: az azonos etnikumhoz tartozók - a nemzeti önrendelkezés elve alapján - egy államban egyesülhetnek. Trianonban aztán kiderült: ezúttal is a nagyhatalmi érdekek döntenek, nem pedig az etnikai hovatartozás. A soknemzetiségű Magyarország felbomlása szükségszerű volt, de a kastélyban megállapított új határok a magyarság egyharmadát az országon kívülre rekesztették. Az etnikai elvet szinte minden nép esetében érvényesítették, csak a magyarságnál nem. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, de a térségben hatalmas űrt hagyott maga után. A magyar békeszerződést 1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon kastélyban írták alá; Trianon azonban nem ott jött létre. A béke feltételeit előzetes tervezetek és beadványok alapján a párizsi békekonferencia bizottságaiban csiszolgatták és fogalmazták össze végül is megbonthatatlannak bizonyult egésszé; ám e feltételek legfontosabb meghatározói még csak nem is a konferencián keletkeztek. Érlelődtek ezek a kettős monarchia roskatag keretei között, és végül azáltal értek meg, hogy ez az állam összeomlott a fegyverszünet perceiben. Kaotikus helyzet alakult ki, amihez hozzájárult az orosz cárizmus is, mivel az őt felváltó szovjet hatalom kilépett az antant szövetségből. Győzelme elmaradván, befolyását, nem érvényesíthette e térségben. Nem tehette ezt a vesztes német állam sem. E tényezők együttese üres térséggé változtatta azt az övezetet, amelyen megelőzően a Habsburg-hatalom nyugodott. Vákuum keletkezett. Az övezetben nem maradt egyetlen stabil állam sem, és ott egyetlen nagyhatalom sem rendelkezett döntő befolyással. * Trianonról sokféle megközelítésben, sokoldalúan lehet szólni. Ezúttal csak egyetlen vonatkozását szeretném bemutatni: a keletkezett „űr” és Trianon összefüggését. Milyen értelemben beszélhetünk űrről vagy vákuumról? A gazdasági kiürülés ténye meglehetősen ismert, és sok széljegyzetet nem is kíván. Szó volt először is arról, hogy a hagyományos piac hirtelen és minden pótlás nélkül eltűnt. Az egykori monarchia területén hat állam osztozott; közülük öt merőben új államnak számított (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország), egy pedig (Románia) egykori önmagát több mint megkétszerezte. 1918-ig e terület nagyobb része közös piacot alkotott, 1918 után viszont valamennyi állam autarkiás - önellátó - gazdaságpolitikába kezdett, így próbálták gazdasági elmaradottságukat minél előbb behozni, piacot azonban termékeik számára jó darabig nem találtak. (Később e piacot elsősorban Németországban lelték meg.) A szóban forgó terület azonban a szó szorosabb értelmében is kiürült gazdaságilag. Részben azért, mert a háború a kettős monarchia minden tartalékát kimerítette, részben pedig azért, mert az antanthatalmak embargót alkalmaztak vele szemben, és ezt a háború után csak részben, illetve fokozatosan szabadították fel. * Űr keletkezett az övezetben a politikai hatalom birodalmában is. 1918 októberében a császári uralom összeomlott, az új államok kialakításához azonban még csak éppen hogy hozzákezdtek. A fegyverszünet időpontjában az új államok közül még egy sem Magyar bakák utcai harcban a keleti fronton
