Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 va egy épülő nyaraló állványzata alá dugtam a tekerőt. Mire visszaérkeztem, a rendőrautó odébbállt. Napok múltán a szomszédoktól tudtuk meg, hogy a rend éber őrei egy betörés ügyében nyomoztak. A krimibe illő visszaemlékezés-sorozat befejező epizódja alig több mint kétéves:- 1988 márciusában egy másik balatoni nyaralóban, Pikier Kata zamárdi házában dolgoztunk a tanyáról kimentett gépekkel. A szoros határidő miatt éjszaka is tekertük a masinát, így a SZER hajnali híreiben hallottuk először, hogy Budapesten házkutatásokat tartott a belügy, nyomozók jártak Solt Ottíliánál, Nagy Jenőnél, és távollétemben Rozit is népes ingyenélő had kereste fel. Sokszorosítógépet nem találtak, bár a dicsekvő rendőrségi közlemény szerint gépeket foglaltak le, elvittek viszont minden kéziratot és szamizdatot. Somogyi La„Hullanak legjobbjaink...” cimmel Petschnig Mária Zita közgazdász esszéjét közli a Magyar Gazdasági Kamara hetilapja. Az elemzés annak okait vizsgálja: miért kiemelkedően magas - 13,3 ezrelék - a halálozási arány szám Magyarországon. Az összes haláleset 85 százalékát a statisztikák szerint tavaly a szívós érrendszeri megbetegedések, a rák és az erőszak (baleset, öngyilkosság) okozta. A nők lényegesen jobban bírják a terhelést, mint a férfiak. A háború utáni évek magas halálozási arányszámait is túlszárnyalják a 40 és 74 év közötti mai korosztályok. Ennek okai - a HVG szerzőjének vélekedése szerint - a felfokociék tanyájára is kivonultak, de a ház üresen állt. (Napokig várakoztak a bezárt ajtók előtt táborozva.) A követő brigád decemberi információit csak három hónappal később kívánta hasznosítani az apparátus. Március 15-e előtt akarták megcsinálni a nagy fogást, lefülelve nyomdát és nyomdászt, és „kiérdemelni” az április 4-én esedékes állami kitüntetést. Csalódás érte őket, a nagy fogás ezúttal elmaradt. Hónapokkal később vettek revansot. Májusra a cég - szoros „személyi követés” után - felfedezte a balatoni nyaralót. Kiszállt a siófoki kapitányság, elvitték a nyomdagépeinket és a Hírmondó épp készülő példányait. Utolszor kóstoltuk a házkutatás örömeit és szenvedtük végig a jegyzőkönyvkészítéssel múlatott órákat. Az elkobzott nyomdagépet ’89 szeptemberében kaptuk vissza. zott hajsza az életszínvonal megtartásáért, a megkapaszkodásért; szennyezett természeti környezetben, kitéve a hiánygazdaság és a lelketlen bürokrácia stresszhatásainak.- Lerobbant itt nemcsak az állótőke - mutat rá a cikk -, hanem az ember is. A leváltott rendszer tovább szedi még áldozatait, hiszen nagyon meggyengültünk: pszichikailag, biológiailag, erkölcsben, tudásban, önállóságban. Mert nem néhány háborús év, hanem több évtizednyi telt el felettünk: a történelmi zsákutca személyiségformáló lenyomatait generációk viselik.- Kényszerhelyzetben, reményt vesztve az ember csodákra képes - hangsúlyozza végezetül a szerző ha nem várja, hanem maga teszi azt. A most színre kényszerülő negy„Változnak a csiljagok felettünk” címmel Éltető J. Lajos professzorral, a Portland State University (USA) tanárával, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjával közöl érdekes beszélgetést a szegedi irodalmi folyóirat.-Van esély arra, hogy Amerikában meghal a magyar szó, de ma már ez nem szükségszerű - vélekedik anyanyelvűnk amerikai továbbélési esélyeiről Éltető J. Lajos. - Lehetőségünk van érintkezni az élő magyar kultúrával, Magyarországgal. Az ötvenes években még álmodni sem lehetett olyasmiről, hogy repülőgépre ugrik valaki és itt van. Vagy hogy járathat folyóiratokat Amerikába. Ma már ez nem lehetetlen, a fiamat is elküldtem két évre a kőszegi gimnáziumba. Sőt maholnap már a pesti televíziót is lehet fogni Amerikában, a technika megvan rá. A Tiszatájban közölt interjúban ezután arról esik szó, hogy a kivándorlás, Éltető J. Lajos véleménye szerint a jövőben sem szűnik meg:-Állandóan szállingóznak magyarok Nyugatra. Bármilyen rendszer alakul ki Magyarországon, ez nem fog megszűnni. Gazdasági okokból ez az ország nem tud az értelmiségének kenyeret adni, tehát sokan vándorbotot fognak majd. A kivándorlás állandó állapot, csak cserélődnek a kivándorlók. A kőszegi kétnyelvű (angol-magyar) gimnáziumról, saját gyermeke tapasztalatai alapján, egyebek mellett a következőket mondja: venes nemzedék csodája a megmaradás lesz, a felemelkedés talán az utánuk jövőké.- Amit mi vártunk, az egyáltalán nem az volt, amit Kőszegen tanítanak. Magyar hagyományról, magyar öntudatról szó sem volt. Mást jelentett a demokrácia itt, mint nálunk. Több, erősebb kapcsolat kellene a nyugati és a hazai magyarok között. Maga a kezdeményezés, hogy Kőszeg fogadjon külföldieket, a Magyarok Világszövetségétől indult. De miután az iskola beindult, a világszövetség rájött, hogy semmi beleszólása nincs abba, hogy mi történik Kőszegen. A beszélgetésben hangsúlyosan szól Éltető professzor a Portlandi Állami Egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) szerződéses viszonyáról:- Ez úgy kezdődött, hogy egy konferencián találkozott az akkori főnököm Márta Ferenccel, aki Szegeden volt rektor. Öszszebarátkoztak, és később alá is írtak az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával egy szerződést. Nekem annyi szerepem volt, hogy az első két fecske, aki Szegedre jött, tőlem tanult magyarul. Ez még 1972- ben volt. Azóta minden évben van egypár portlandi diák Szegeden. Négy esztendeje kibővítettük az együttműködést, most már a JATÉ-ról is jönnek diákok Oregonba, sőt ma már az egész oregoni állami rendszer részt vesz ebben a csereprogramban, nemcsak a mi egyetemünk. Elértem azt, hogyha már nem leszek, ez akkor is megy tovább, nélkülem is. Ez a legfontosabb. Hm viiAcgazoa&Ag M Ml II VI IÁI,, Lili Lerobbant társadalom Akivándorlás JL2**w—of Ó| nem szűnik meg tISZáldj
