Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 15 A Vigyázó- és a Meszes-hegylánc keleti lábánál kezdődik, a Sebes-Körös, a Meleg- és Hideg-Számos forrásvidékével, a Nádas- és Almás-patak mentével jellemezhető és nagyjából Kolozsvárig terjed Kalotaszeg. Mintegy félszáz falut foglal magába három néprajzi tájegysége. Felszegnek a Sebes-Körös és a Kalota háromszögét hívják, Bánffyhunyad központtal, az Alszeg az Almás-patak völgye, a Nádasmente a Nádas-patak völgye Kolozsvárig. Nem tudom, hányadszor kapaszkodom fel a Királyhágó nyergére, de most is - mint minden alkalommal, ha Erdély kapujához érkezem - elfog valami furcsa, torokszorító érzés. A Királyhágó századokon át Bihar és Kolozs vármegye, 1557-től 1867-ig pedig Magyarország és Erdély határa is volt. Nem véletlenül vált éppen ez a vadregényes vidék valamiféle választóvonallá, hiszen a hágónál ér véget az alföld jellegű terület, s kezdődik a havasi táj, kőfolyásos hegyoldalaival, fenyőerdőivel, a hegyoldalakról messzire fehérlő birkanyájakkal. Újból és újból elgyönyörködtet a látvány, újra és újra csöndes elmélkedésre, kegyeletes főhajtásra késztet a táj diadalordítástól és jajszavaktól hangos múltja. Mert aki erre jár, az a hadak útját tapodja... Felrémlik a legendás Szent László király alakja, amint ezen a hágón vezeti át csapatait, hogy megmentse Erdélyt a betörő kunok támadásaitól. Erdély-szerte - különösen a Székelyföldön - templomok freskói, legendák és mondák, hősi énekek idézik fel emlékét... 1848 ködös novembere: a Kolozsvárról ide visszavonuló magyar honvédek visszaverik az osztrák haderőket... 1918 decembere: a székely hadosztály Szotyori Pál ezredes vezetése alatt több hónapon át tartja itt a frontot a Magyaror-1. A közelmúltban elhunyt fazekas Sándor tiszteletes úr sárvásári leányok között 2. Fekete P. P. (Pali-Pista) János és Anna (Kisó) bányamérnök és műszaki rajzoló házaspár ünnepi viseletben 3. Gyerőmonostori templombelső (részlet) 4. Az ősi gyerőmonostori református templom szág megtámadására készülő román csapatokkal szemben... Egy kirándulócsoport zökkent vissza a mába, az árusok bódéi felé tartanak. Fazekasok, hímzőasszonyok kínálják itt a portékáikat, ízelítőt adva a környék gazdag népművészetéből. Csak ízelítőt, mert meglehetősen vegyes a kínálat, keveredik a tiszta népművészet a vásári bóvlival, az eredeti színek és formák a csicsásabbakkal. Lefelé ereszkedve a szerpentinen, hamarosan feltűnik a csúcsai Boncza-kastély, az Erdélyt elsirató Ady szellemét idézve. A Sebes-Körös nagy ívű kanyarja után kitárul a gyönyörű vidék. Vajon hány bivaly vontatta sze-4 keret tudok most megszámlálni, feltúnnek-e szamaras kordék? A Sebes-Körös harmadik forrása mentén vezet tovább az út. Ezt az ágat innen keletnek, Körösfőig a nép a Körös-patakának nevezi. A Körös szorosát elhagyva szétterül a táj, a Kalotaszegi medencébe érünk, amely festett, kazettás mennyezetű, faragott szószékú, fiatornyos templomaival, kopjafás temetőivel, faragott kapuival, színpompás népviseletével Erdély egyik legvonzóbb vidéke. A házak előtti kispadokon asszonyok kézimunkáznak, a kerítésen egymás mellett sorakoznak az eladásra váró párnák, térítők, blúzok. Szinte beleszülettem Kalotaszeg népművészetébe. Nagyanyám az aranyosszéki szülői házból gyönyörű kézimunkákat hozott magával. Budai otthonukat régi, írásos párnák, térítők díszítették, s még édesanyám is örömét lelte a varrottasok készítésében. Az első viselet, amit erről a vidékről megismertem, az ő csodaszép kalotaszegi báli ruhája volt, amelyet mint első bálozó viselt, 17 éves korában. Gyarmathy Zsigmondné, a „népbarát” írónő az 1880-as években irányította a figyelmet a kalotaszegi népművészetre. Erősen megrongált fekete márvány sírkövét nemrégiben fedeztem fel a bánffyhunyadi temetőben. Hamarosan a főúri kastélyokban is divat lett a népviselet, a festett bútor. Az első vásárlók között volt herceg Esterházy Pálné és Munkácsy Mihályné. Az 1885-ös budapesti országos kiállításon már három termet töltöttek meg a kalotaszegi varrottasok. Gyarmathy Zsigmondné - több főrangú hölggyel együtt - jótékonysági akciónak tekintette a kalotaszegi népi hímzés népszerűsítését, mivel az a háziipar fellendítését szolgálta. A kalotaszegi népviselet - Erzsébet királyné és udvarhölgyei révén - ünnepi alkalmakkor, Ferenc József környezetében is hódított. És századunk hetvenes éveinek elején - amikor a táncházmozgalom megszületésével egy időben magyarországi fiatalok ezrei indultak útnak újra „felfedezni” Erdélyt ismét „divatba jött” a népviselet.
