Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 47 A Felvidéken birtokos, kiterjedt Andrássy-família nemcsak . kuruc generálist, miniszterelnököt, vasgyárost, „vörös” grófnőt, hanem sok egyéb érdekes és különös egyéniség mellett egy derék sportembert és utazót is adott a * világnak. Az ördöngös lovasbravúrjairól ismert Sándor Móric gróf baráti köréhez tartozó gróf Andrássy Manó jó hírű vadásza, lovasa, hajtója volt korának, de a politika még a forradalom és szabadságharc idején sem vonzotta. Sőt, inkább igyekezett távol kerülni az egyre nagyobb mérvű és riasztó eseményektől. „1849 elején, közepette azon balviszonyoknak, mellyekbe szegény hazám ekkor bonyolult - írja elhatározásáról -, egy kezembe akadt munka olvastával vágy szállá meg, legyőzhetetlen vágy, keletet, az emberiség bölcsűjét, hol a természet máig olly fölséges, olly ingerlő bájos, mielőbb színről színre látnom, és élvezve ismernem szépségeiben.” ültetvényekre. Részt vett elefántvadászaton és -befogáson, amikor is nem ölik meg, hanem bekerítik, majd szelíd elefántok közé szorítva, megkötözik a kiszemelt állatot. A Kelet-indiai Társaság hajóján utazott tovább Kína felé. A hajón a társaság zenekart tartott, bált rendezett, csak éppen a patkányok sokaságától nem tudta megvédeni vendégei kényelmét. Útközben több ízben megálltak, így Penangban is, amelyet a világ legegészségesebb helyének nevez Andrássy. Leírása szerint itt állott a világ legnagyobb fája. amelynek törzskerülete 115, átmérője 40 láb volt, „s bizonyos jdőben megfúratva, iható víznedv fakad derekából”. Szingapúrban gyakori a tigris - állítja -, amelynek kedvenc eledele a kínai. Az ilyen emberevő fenevadnak „a szőre halványabb, s oldalán a csíkok világosab színt öltenek”. Jáván tolmácsa egy tolnai magyar izraelita volt, aki osztrák huszárból tengerész lett, Frigyes főherceggel részt vett Tanger ostrománál, és toborzás révén került a holland gyarmati hadseregbe. Le-Beszámolója szerint Londonból havonta két postahajó indult ez idő tájt Bombayba és Kalkuttába. Nem csekély összeg, 110 font volt a viteldíj, „beletudva az afrikai pusztán és suezi szoroson az átszállítást”. Oda-vissza 1/3 résszel kevesebb. Az arab világ után kellemes benyomást tett utazónkra a nagy kultúrájú, paradicsomian dús fűszersziget, Ceylon. Itt rendre megízlelte az addig nem ismert, egzotikus gyümölcsöket, tüzetesen megtekintette és leírta a városokat, a vallást, a termelési szokásokat, különös tekintettel a kávéGibraltárnál nem köthettek ki a kolerajárvány miatt, így meglehetősen fárasztó hajóút után érkeztek Egyiptomba, amelytől korántsem volt a magyar gróf elragadtatva. Taszította a piszok, a zűrzavar, a-kairói rabszolgavásár, és megkönnyebbülten hagyta maga mögött ezt az egykor jeles országot. Akkortájt - mivel a Szuezi-csatorna még nem létezett - a Távol-Kelet felé utazókat a sivatagon át kocsival szállították Szuezig, hogy a Vörös-tengeren hajóval folytathassák útjukat. Krokodillesés A tigris nyomára bukkant vadászok Hurserabat vidékén I
