Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
4 POSTALÁDÁNKBÓL V jS* * a * A Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. A Magyar Hírek decemberi 2. számát olvasva egyre nagyobb aggodalommal figyelem a szerkesztőségi irányelveket. Tele van - a töméntelen hirdetésen kívül - a „régi”, háború előtti Magyarországgal. Nyilas főispán, kardinális, egyik egyház a másik mellett, nacionalista nyilatkozatok, stílus. Csupa demokrácián kívüli ÁFIUM (hogy Zrínyi szavával éljek). Demokráciát így nem lehet teremteni. Van erős magyar parlamenti, sőt többszólamú politikai és szociális demokrata hagyomány, s ennek kül- és belföldön meggyőződéses hívei! Miért nem ennek jegyében írnak? Kommunizmus híján engednek a régi ijesztő politikai és ideológiai áramlatoknak? SÁRKÁNY ISTVÁN egyetemi tanár AIX EN PROVENCE, FRANCIAORSZÁG (A Magyar Hírek a Magyarországon folyó önvizsgálattól nem tudja és nem is kívánja függetleníteni magát. Célunk a hűséges tájékoztatás. A lap eközben kizár mindenfajta szélsőséget. Decemberi második számunk a karácsonyi szám volt. Természetes hát. hogy a szokottnál nagyobb teret kaptak az egyházi témák. Ami a hirdetéseket illeti: arra törekszünk, hogy a hirdetés a lapfelület 1/4- ét ne haladja meg. Franciaországi lapok esetében - tudjuk - sokszor túllépik ezt a határt. A hirdetések közlésére, a bevételekre természetesen szükségünk van - és ugyanígy a hirdetőknek szükségük van arra. \ v"Y' ti’. hogy elérjék egyre gyarapodó olvasóközönségünket, a világnak immár száz országában. A szerk.) Nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak dr. Bakonyi Imre (Metzingen, NSZK) levelére, mely a lap 1990. második számában látott napvilágot. Kádár János a törvényes magyar kormányban volt miniszter 1956. november első napjaiban, akkor, amikor kezdett a normális mindennapi élet helyreállni Budapesten. Amikor legnagyobb szükség lett volna egy értelmes, jóindulatú, erőskezű belügyminiszterre, Kádár János elhagyta hivatalát. Két nap múlva, 1956. november 5-én, vagyis egy nappal a Budapest ellen indított szovjet támadás után „felbukkant” a szolnoki rádióadó hullámain, közölve, hogy új kormányt alakított, és hívta a szovjet segítséget. Ez nem volt más magyarán szólva, mint hazaárulás, akármennyire kemény is ez a szó azok füleinek, akik - mint Bakonyi úr - szeretnék Kádár érdemeit mérlegre állítani. Lehet, hogy ezután ilyen vagy olyan szép és jó intézkedéseket hoz, ezek azonban semmi esetre sem lehetnek enyhítő körülmények. MELCHIOR SLICIER BESSÉCES, FRANCIAORSZÁG Mi, öreg amerikások, örömmel vesszük a jó hírt, hogy Speter Erzsébet aszszony tovább adakozik, s az Erzsébet-díjat Amerikában is felajánlja... Sőt úgy látszik, lelkiismerete bántotta, hogy csak úgy Erzsébet-díjként szerepeljen. Úgy tűnik, az amerikai díjat úgy nevezik, hogy „Erzsébet és Henry Speter Alapítvány”. Ez már valami. Mert ugyebár, Erzsébet asszony Henry nélkül nem tudna adakozni, vagy jómódban tovább élni világát! Henry, bár Kolozsvárott nagy üzletember volt, amerikai vándorlása kezdetén, nagyon szerény módon élt. Gyárban, futószalagnál dolgozott, állva. Kis spórolt pénzén, társakkal kis 3 emeletes hotelt vett, ahol minden állást ő töltött be, ő volt a „szobalány”, a kazános, a hordár, a bejegyző, a pénztáros, de szorgalmával és rettenetes spórolással, közel 50 év leforgása után, milliókat hagyott Erzsébetre. Nem csoda, hogy több szívrohama volt. Méltó tehát a Henry nevet is említeni a díjkiosztáskor. Erzsébet jó üzletasszony. De hol van üzlet, ha nincs pénz? JUNE RIJCZK NEW YORK, N. Y. USA Bevallom régóta győzködöm magam pro és kontra érdemes-e véleményt hangoztatni egy aktuális témáról, nevezetesen a román, illetve erdélyi kérdésről. Végül is miért ne? Örömmel figyeltem a diktatúra leverését és a „Kárpátok Géniusza” kivégzését, valamint utána a nép fellélegzését. A segitség azokban a napokban szép, nemes és szükséges volt mindenfelől. De most már elég! Ama ország felé megy a segítség, amelynek gyakorlatilag nincs adóssága, egy olyantól, amely viszont fuldoklik benne. Mikor fog végre valaki odafigyelni a magyar nyugdíjasra? Mikor lesz összefogás és koncert a megsegítésükre? Észrevette valaki is, hogy esetleg a szomszédjában karácsony este egyedül ült valaki - a fűtetlen szobában - 80 évesen? Hányán nem engedhettek meg maguknak fél liter tejet és három szem húst, mert nem akartak megint szégyenkezve a gyógyszertárban koldulni, míg valaki megszánja és kiváltja a gyógyszereiket? Az ő sírásukat nem hallja meg senki sem! Amikor anyám is éhes, én nem a szomszédot lakatom jól, hiába, nem érte kapok dicséretet, mert kevésbé látványos. SEREGÉLYNÉ HANÁK ZSUZSANNA MONTREAL, CANADA Örömmel jelentjük, hogy 1989. december 30- án az Erdélyből menekültek megalakították a Szabad Erdélyiek Mozgalma nevű csoportot. A SZEM alakuló közgyűlését a Szt. István egyházközségben, New Yorkban tartotta. A mozgalom fő célja, hogy bekapcsolódjon az Európa Parlamenthez beterjesztett határozati javaslat megvalósításáért való harcba, amely megoldaná az erdélyi kérdést. A javaslat: egy önálló, svájci mintájú Erdélyi Konföderáció felállítása. Ez az ügy most kétszeresen is időszerű: először is mert a Szovjetunió is, de Európa más népei is „mozgolódni kezdtek”, és bármilyen testvériesen éltek, szeretnék a saját független államukat. Másodszor: amíg a „szabad világban” sokan most kényelembe helyezték magukat, mondván, hadd forrja ki magát a demokrácia Romániában, addig az erdélyi magyarok bizalmatlanul tekintenek Bukarest felé, ahol szinte egytől egyig Ceausescu volt (vagy apró vita miatt kegyvesztetté vált) emberei ültek a nyeregbe. A történelem arra tanít bennünket erdélyieket, hogy ahogy megszilárdul a román kormány, rejtve vagy nyíltan, de magyarüldözésbe kezd. SZABAD ERDÉLYIEK MOZGALMA F. T. M. (Free Transylvanians Movement) P.O.BOX 70. KEASBEY N. J. 08832, USA Az itteni magyar sajtóból tudtam meg, hogy emléktáblát avattak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában jó barátunknak, a magyarbarát Povl Bang- Jensennek, akit igen jól ismertem, annak idején 1958-59-ben sokszor járt be hozzánk (egy magyar lapot szerkesztettünk akkor). Én levittem az UN- hez, és a csatolt képet készítettem róla, az Egyesült Nemzetek épülete előtt! Ő volt az, aki a szovjetnek megtagadta a forradalom után, hogy a magyar me-
