Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Magyarként a Délvidéken MURATAJ A Lendván szerkesztett irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratban „Nemzetiségi gondok és elképzelések a Muravidéken” - címmel Gönc László tartalmas tanulmányát olvashatjuk.- A köztudatban az él, hogy az utódállamok közül a jugoszláviai magyarság sorsa a legmegnyugtatóbb. Általánosságban így is van - állapítja meg a cikkíró -, de a pozitív jelzők csak a művelődés terén elért bizonyos eredményekre vonatkoznak, és ez elég megtévesztő, mert eltereli a figyelmet például arról, hogy az asszimilációs folyamat közösségünkben is egyre nagyobb méreteket ölt. A pozitívnak értékelhető szlovéniai nemzetiségi politika ellenére a magyar nemzetiségek lélekszáma a normálisnál nagyobb százalékban csökken. Gönc László véleménye szerint ennek okai között szerepel például az, hogy nem sikerült a magyar nyelv tényleges egyenjogú társadalmi szerepét biztosítani, pedig nincs tiltva, hogy például különböző gyűléseken valaki magyarul szólaljon fel. Van, aki nem fektet hangsúlyt nemzeti hovatartozására,- A szabadság addig szép, amíg nincs neve. Nem magyar szabadság, nem román szabadság, csak szabadság, amelynek egyetlen jelentése a gondolat és az alkotó munka szabadsága. így kezdődik Saszet Géza A feltámadás szomorúsága című írása, s megrendítő a folytatás: mások nem érzik magukat képesnek a bonyolultabb mondanivaló kifejezésére. A munkahelyeken csak a magyarok beszélnek egymással anyanyelvükön, de ha már csatlakozik vaíaki más hozzájuk, nyelvet váltanak.- A gondok lényege ott kezdődik - írja Gönc László -, hogy már a szülők sem tartják fontosnak gyermekük magyar nyelven történő képzését (ezzel a kétnyelvű tanításra gondolok), mások azonban a magyar nyelv oktatását is fölöslegesnek tartják. Mindez azért van, mert véleményük szerint a felnövő nemzedéknek úgysem lesz szüksége a magyar nyelv használatára, hiszen már ma is ritkán használjuk ezt. Gönc László, a Muratájban kifejtett, véleménye szerint a közömbösségnek az a legfőbb oka, hogy a történelem folyamán sokszor módosultak itt a határok, sok volt a provokáció, az emberek visszavonultak a politikától, azt remélve, hogy az esetleges politikai változások így kevésbé érintik őket. Á szerző abban bízik, hogy a Szlovénia és Magyarország közötti kapcsolatok felélénkülése is hozhat valami változást.- Most, amikor mármár a lehetetlenséggel határos módon, közös véráldozattal vívtuk ki a szabad eszmélés jogát, kútmérgezők hada próbálja megnyergelni az öröklött beidegződéseket, és jelszavakban ugyanaz a fenyegető, értelmet romboló indulat szabadul el, amely szolgai módon parancsot váró bábokká akart változtatni bennünket, egy meggyalázott eszmény, a kommunizmus nevében.- Valóban rettenetes véráldozatokkal született meg Romániában a szabadság, és úgy tűnik, mintha az emberek most nem tudnának mit kezdeni vele, eddig ugyanis nem erre nevelték őket - folytatja. Saszet Géza, aki a lyukas zászlókat tartja a forradalom legszebb jelképeinek, mert ezeken keresztül egy jobb jövő reménye sejlik fel. - Nem szabad hát megengedni, hogy ez a lyuk egyszer eltűnjön, és helyébe újabb fenyegető jelkép kerüljön.- Az emberek újra elkezdtek politizálni, de hi-A Magyar Pedagógusok Szövetsége nyitrai alakuló gyűlésén hangzott el az a felszólalás, amelyet a felvidéki Hét című képes hetilapból ismerhettünk meg. Sidó Zoltán, a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének (CSEMADOK) elnöke a csehszlovákiai magyar oktatásügy gondjait sorolva elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben visszafejlesztették a pedagógusképzést, értelmetlenül körzetesítették az alapiskolákat, nem engedélyezték a városi-lakótelepi és üzemi óvodák megnyitását, rendkívül nehéz helyzetbe sodorták a gimnáziumokat, a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző iskolákat. Sidó Zoltán aggodalommal mutatott rá arra, hogy a csehszlovákiai magyar oktatásügy válsága létében veszélyezteti az ottani magyarságot. Bár a CSEMADOK-on belül eddig is megvitathatták ányoznak a hagyományok, a politikai kultúra - állapítja meg a kolozsvári Helikon szerzője.- Errefelé, sajnos, még az a szokás járja, ha valaki más véleményen van, az csak ellenség lehet! A demokráciához vezető út első lépése a politikai türelem, mások véleményének tisztelete. Csodákat nem lehet várni - írja Saszet Géza -, egyelőre meg kell elégedni azzal, hogy a jövő építésének kritériumaként a hozzáértést és a szakértelmet várjuk el, mert most még csak reménység, hogy ehhez majd párosul az öröklött reflexektől megszabaduló, tisztességes emberi magatartás is. ezeket a problémákat, tenni azonban nem sokat tehettek, mert meg volt kötve a kezük. A jelenlegi helyzetben már szabadon beszélhetnek, és az oktatásügyi minisztériumnak javaslatokat is tehetnek a csehszlovákiai magyar oktatásügy rendezésére. Remélik, hogy a most megalakult Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (amely a CSEMADOK teljes támogatását élvezi) az óvodától a felsőoktatási intézmények reformján át a magyar oktatásügy felélesztésének megteremtéséig és a szakmai megújhodásig eredményesen valósíthatja meg célkitűzéseit.- Ehhez kitűnő tankönyvek és jól felkészült, lelkes pedagógusok kellenek - hangsúlyozza Sidó Zoltán. - Ezért demokratizálódó, humanizálódó társadalmunk egyik fontos feladata, hogy visszaállítsa a pedagógusok erkölcsi és társadalmi megbecsülését, tekintélyét. Románia szabadsága HELIKON Anyanyelvi oktatás a Felvidéken
