Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-01 / 7. szám

1 MAGYARORSZÁG HATÁRAI A TÖRTÉNELEMBEN 27 SZlNMAGYáRÁZAT MAGYARQRSZAG A XVIII SZ ÉLSŐ FELÉBEN • • Staked királyt nar « o Vriooum.» • Eyyrb hrUjSey • Var crvd L Idnudi hixlnróroutfk 0- Snrvlyoanw hittan irt* ID Ü't/tt haUirőrotdrk ÍV’ S*ium lfuruu határúra V fi.vaa-Mart'.ii _______J Mayyarnrstag t 1 Lengydorstágnak clsal»yo sxtott trrulrt Oh) 7 1771) CT^3 Erdélyi fiyedelemseg Kapcsot restek /Purítum / _____i Matárck-cuirk Zsolna oHotsnyó f • Selmecbánya \ Karjhtna \ • Kdgynombdt Munkács Tulnrk Miskolc „ A»?Kombiin y Mértek I.Sf.UO.OOO Budai 'Tebrect hym Stékesfrhéroar - ' *'Sbnttprrm :»as:íjtV ymV ,maJ ***«íE3 Kést thrl Kecskeméti ÁSssuvus -W>-ti>&rrdniy i Cs’ib,i ■ l°Stenirs ruJafrkt • Ens Mohács A o Sikló* Zágráb JemesuZv ,ará««U Óbecse' JOVAI-BÁNSAG *.» C;»K0«S2»t Sterény Sí erűij v Badonc.1 határai a Drávától az Adriáig nyúlottak, Szlavónia pedig új he­lyen, a Dráva-Duna-Száva közé­nek egykori magyar megyéinek területén alakult újjá. Az 1770-es években Mária Te­rézia számos, Magyarországot kedvezően érintő, területi változ­tatást eszközölt. 1772-ben a még Zsigmond által 1412-ben elzálo­gosított szepesi városokat, 1778- ban pedig a Temesi Bánságot csatolta vissza Magyarországhoz. 1779-ben aztán a tengerparti Fiu­me és környéke elkülönített test­ként (corpus separatum) lett a Magyar Királyság része. A sza­badságharcig az ország ezen ha­tárai már állandóak maradtak. Az 1848-as forradalom egyik nagy eredménye volt magyar nemzeti szempontból Erdély és Magyarország egyesítése. Az uni­ót természetesen egészen más szemmel nézték az ország lakos­ságának valamivel több mint a felét kitévő nemzetiségek. A ma­gyar szabadságharc leverése után, amelyben tevőleges szere­pet vállaltak az ország nemzetisé­gei is, valamennyien azt várták, hogy az ország területét számuk­ra kedvezően osztják majd fel. A bécsi udvar 1849-ben valóban új közigazgatást vezetett be, Horvát­országot és Szlavóniát a hozzá­csatolt Muraközzel elválasztották Magyarországtól. Az uniót fel­számolva visszaállították Erdély különállását. Végezetül a Bácska, a Bánát és a Szerémség területé­ből létrehozták a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság elnevezésű új, szerb többségű birodalmi tarto­mányt. A határőrvidékek tovább­ra is megmaradtak. Az abszolutisztikus kormány­zás sikertelensége miatt az 1860- as évek végéig Magyarország al­kotmányos jogai helyreálltak. 1860 végén előbb a Szerb Vajda­ságot csatolták vissza, majd a ki­egyezés után, 1868-ban újra meg­valósult az unió Erdéllyel. Az ugyancsak 1868-as horvát kiegye­zés szerint a Dráva-Duna vona­lától délre eső Horvátország bel­­ügyeiben teljesen önálló állam­résszé vált. Fiúmét újra Magyar­­országhoz csatolták. Trianon és Párizs A központi hatalmak veresége után 1918-ban az Osztrák-Ma­gyar Monarchia szétesett, és terü­letén új nemzetállamok sora jött létre. A győztes antant hatalmak már korábban meghirdették, hogy a nemzeti önrendelkezés elve alap­ján az azonos etnikumhoz tarto­zók egy államban egyesülhetnek. A békekonferencián hamar kide­rült, hogy ezúttal is elsősorban a hatalmi érdek, s nem az etnikai hovatartozás lesz a döntő. (A tria­noni békeszerződéssel májusi első - azaz a 9. - számunkban külön írásban foglalkozunk. - A szerk.) A magyar szempontból rendkí­vül kemény és az etnikai elveket sem következetesen alkalmazó trianoni béke a magyar politikát a revíziós követelések irányába

Next

/
Thumbnails
Contents