Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
4 POSTALÁDÁNKBÓL 3r v \>0'v v.'V-i Wx)\^ >VVo \ * — A Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Lapjukat kezdet óta járatom és olvasom, és minden alkalommal külön öröm számomra kézhezvétele. Csak gratulálni tudok Önöknek az M. H. tartalmáért, kivitelezéséért és összeállításáért. Szembetűnő javulási tendenciát látok különösen az elmúlt 2-3 év óta politikai cikkeik abszolút és józan tárgyilagosságában és minden irányba való kiterjedésében. Családommal gyakorta látogatok haza szeretett óhazámba, és lapjuk tájékoztatásából igen sok hasznot meríthetek otthoni tartózkodásaim során. ZÁNYl LÁSZLÓ ARVADA, USA Magyarország 1940. évi országos középiskolai kardvívó bajnoka (Ferenc József gimn. B.B.T.E. sportegylet) és 1943. évi országos főiskolai vívóbajnoka (LASE, Ludovika Akadémia Sport Egylet) A Magyar Hírek novemberi második számában olvasható Az erdélyi értelmiség kezdetei: a rovásírás c. cikk Benda Kálmán tollából. Nem kenyerem a kákán is csomót keresés, de most úgy érzem, a „jóból” is megárt a sok. A lapjuk említett számának 26. oldalán „A gyulafehérvári református kollégium sáfárjának rovásírásos szövege” tótágast áll. Ugyanez a rovásírás nem tartalmazza „Fejérváratt ezer hat száz ötven ötben”-! sem. Nyilvánvaló, ezért hiányoznak az „f” és „ö” hangok rovásjelei is. Forrai Sándor Küskarácsonytól Sülveszterig c. könyvéből sem derül ki, hogy melyek a jelei az említett mondatnak. A jelzett szerkesztési felületesség nem egyedüli. Tapasztalataim szerint ez immár a harmadik, s ezért a másik kettőt is szóvá kell tennem. A Magyar Néprajzi Lexikon 4. kötetének 378. oldalán „A csíkszentmihályi rovásírásos felirat” és benne „Mátyás mester” is tótágast áll. Igazán impozáns kiadvány László Gyula: Árpád népe. Sajnos, a technikai szerkesztés szarvashibát vétett. A 124. oldalon található a „135. A nagyszentmiklósi kincs rovásírásai”. Sajnos, ez az ábra is fordítva került ide. Nem lenne hiábavaló, ha rovásjeleinket és ezekkel együtt néhány ligatúrát tanterveinkbe is beiktatnánk. PATAKY ANDRÁS KOPÁCS, JUGOSZLÁVIA A magyarság jövője a múltban leledzik. A világtörténelem dinamikus birodalmai megalakulnak és rendszeresen megdőlnek. Sokszor volt erre példa csak az utolsó 4000 év alatt. A Hunyadiak, s főleg Mátyás király után, a magyarság csillaga elhomályosult, és kevés kivétellel csak ritkán csillogtak a magyar erények; ellenben népünk annyi vért vesztett csak az elmúlt 500 év alatt, mint senki más az európai népek közül. Lassan 70 évvel Trianon után, eljött az idő arra, hogy korrigáljuk azokat a tévedéseket, hibákat, amiket az igazságosság nevében az ún. győztes hatalmak követtek el az összmagyarság ellen. A nyugati hatalmak segítségére most sem számíthatunk, hiszen ők voltak az akkori és későbbi győztesek, akik keresztülvitték Magyarország megcsonkítását, s később garantálták, jóváhagyták az agresszorok tetteit; az ’56-os eseményeket is beleértve. Amikor egyes nyugati és keleti szakértők a két Németország egyesítéséről beszélnek, senki sem említi a súlyos magyar sebek orvoslását. Ez a feladat, tehát a doktor szerepe, csakúgy mint a korábbi évszázadokban, most is a magyarságra, a magyar népre hárul. Hogy az új Magyarország ezt az óriási problémát hogyan oldja meg? Harccal vagy fegyverrel? A határok „diplomáciai” módosításával? Vagy éppenséggel egy unióval a barátságosabb népekkel (mint a lengyelek, horvátok-szlovének, szlovákok s erdélyiek)? Majd elválik, hiszen az események-fejlemények rohamosan követik egymást. De egy biztos: „a magyar név megint szép lesz”. DR. ANTAL J. NÉMETH MALMÖ, SVÉDORSZÁG Olvastam „A szenteket lelövik, ugye?” című cikküket Apor püspök mártírhaláláról. Bár mint történész, ismertem (és megírtam) Apor püspök mártírhalálának a történetét, mégis megrázott a történet - könny, fájdalom és megvetés az, amit érzek. Próbálok nem gyűlölködni. Apor püspök nem helyeselné... Magam is (mint Apor püspök) erdélyi származású vagyok. Milyen jó érzés, hogy hálámat és kegyeletemet mint magyar zsidó róhatom le. Még jobb érzés számomra, hogy a történelmi igazság helyreállítását a Budapesten megjelenő „Magyar Hírek”-ben olvashattam. Végre!... Jobb későn, mint soha. NACY-TALAVERA MIKLÓS CALIFORNIA STATE UNIVERSITY, CHICO, CAL. USA Mezőfi András olvasójuk „Erzsébet emlékezete Tössben” c. érdekes pályázati cikkébe két történeti tévedés csúszott. 1. István herceg, III. Endre utolsó Árpád-házi király atyja, nem IV. (Kun) László király féltestvére volt. Az ő atyja II. Endre király volt, aki 1234-ben, hatvanéves korában (a XIII. században kivételesen magas kor) harmadszor is megnősült. Feleségül vette az Esteházból származó anconai őrgróf Beatrix nevű fiatal leányát. Amikor II. Endre egy évvel később, 1235- ben, hirtelen meghalt, a fiatalasszony várandós állapotban volt. Az új király, IV. Béla, II. Endre első házasságából származó fia, házasságtöréssel gyanúsította a fiatal özvegyet és száműzte. Az utószülött fiú, aki az István nevet kapta, egész életét Magyarországtól távol töltötte. IV. Béla és leszármazol sohasem ismerték el az Árpád-ház tagjának. Tőle és feleségétől, az egyik legelőkelőbb velencei nemzetség sarjától, Tomasina Morosinitól származott III. Endre király. 2. Az Anjou-házbeli Károly Róbert nem I. (Szent) István király „távoli ükunokája” volt. Szent István fia, Szent Imre, még atyja életében vadászaton szerencsétlenség áldozatává lett, s ezzel Szent Istvánnak magva szakadt. A későbbi Árpádok a megvakított Vászoly leszármazói. Jó két és fél évszázaddal később V. István (1270-1272) legidősebb leánya, Mária, az Anjou-házból származó II. (Sánta) Károly nápolyi királyhoz ment feleségül. IV. (Kun) László halálakor, 1290-ben, Mária királyné, nagyatyja, IV. Béla király felfogásához híven, nem ismerte el III. Endre Árpád-házi származását; a magyar trónt saját fia, „Martelí” Károly számára igényelte. A nápolyi Anjouk megszerezték a pápaság világi hatalmának kiterjesztésére törekvő VIII. Bonifác pápa támogatását is. Dante „Martell” Károlyt magyar királyként említi (Paradiso, VIII, 64-65). „Marteli” Károly 1295-ben meghalt, trónigénye fiára, Károly Róbertre szállott. VITÁNYI BÉLA NIJMEGEN, HOLLANDIA Azt mondja egy nyugatnémet levelezőjük, hogy az ő nyugdíja havi 80 000 Ft, nem is akarja említeni a feleségéét: az egy kis bagatell 24 000 Ft. Nem tehetek róla, nekem ez pök-
