Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
J6 SAJTÓTÜKÖR HITI VIlACCAZOAlAű| m HITI VIIAC Lili Újjáéled a Hangya A Kisgazdapárt segítségével létrehoznak egy részvénytársaság formában működő Hangya Központot, s ezzel megkezdődik az 1898 és 1947 között már létezett Hangya szövetkezeti rendszer újraélesztése. A gazdasági hetilap arról tudósít, hogy javában folyik a tagszövetkezetek szervezése is.- Az újjászervezés gondolata a kisgazdatömegektől származik - mondja Kiss János, a Hangya Szövetkezeti Mozgalom ügyvezető elnöke, aki egyúttal a Kisgazdapárt gazdasági és vállalkozási titkárságának a vezetője. - A szervezők elérendő példának tekintik az egykori Hangya fénykorának taglétszámát és anyagi erejét. Az ötesztendős Sorosalapítványról vall az alapítvány létrehozója, Soros György „Számvetés és előretekintés” című írásában a Hazafias Népfront napilapjában.- Az alapítvány eredeti célja az volt - írja az amerikai üzletember -, hogy hozzájáruljon Magyarország nyílt társadalommá válásához. A folyamat gyorsabb lett, mint remélni mertem, s az alapítvány jelentékeny segítséget nyújtott hozzá. A pályázatok felfedték a társadalom szükségleteit és vágyait. Sokféle kezdeményezést támogattunk a tudomány, a kultúra, az oktatás és a társadalmi tevékenység minden területén, amely a minőséget és az innovációt hangsúlyozta. így aztán az alapítvány puszta létével a pluralizmus eszközévé vált. A továbbiakban azt hangsúlyozza Soros A háború előtt mintegy kétezer tagszövetkezete, négyezer boltja, harminc ipari üzeme, húsz konzervgyára volt a Hangyának. A tervek szerint a tagszövetkezeteknek részvényt kell vásárolniok a Hangya központban, amely folyamatosan emeli majd az alaptőkét. A befolyó pénzt - mint az ügyvezető elnök a Gazdasági Kamara hetilapjának elmondotta - közös célokat szolgáló beruházásokra fordítják majd. Az egykori Hangya Szövetkezet újjászervezése egyúttal politikai akció is a kisgazdák számára, mert a Hangya az egyik megtestesítője a Kisgazdapárt gazdasági programjának. György, hogy az alapítvány megtörte a dogma egyeduralmát, de a kritikus gondolkodás még nem került túlsúlyba.- Számottevő az a veszély - véli a szerző -, hogy a kommunizmusnak nevezett zárt rendszert nem egy nyílt rendszer, hanem több, a nacionalizmus eszméin alapuló zárt rendszer váltja fel. Ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az egész térségre. A továbbiakban nem szükséges pusztán azért költeni a pénzt, hogy előmozdítsuk különböző alternatívák létrejöttét. Célirányosabbá kell válni. Három átfogó célt tűztem ki; az első a meglevő kulturális és oktatási intézmények reformja. A második az erőteljesebb intellektuális kontaktus a szomszédos kultúrákkal, a harmadik pedig a gazdasági reform erőteljesebb támogatása. A továbbiakban Soros György néhány konkrét példát sorol fel.- Együttműködünk a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel. Öt éven át finanszírozni fogjuk közel hatvan egyetemi oktató külföldi tanulmányútját. Együttműködünk a Bethlen Gábor Alapítvánnyal is. Tekintettel a megváltozott körülményekre, arra is kész vagyok, hogy befektessek Magyarországon. Örülnék, ha az alapítvány Nyílt levél Doina Corneának A Magyar Demokrata Fórum országos hetilapjának első száma - a főszerkesztő Csurka István - az ismert, Kolozsvárott élő román ellenzéki személyiségről, Doina Cornea tanárnőről közöl meglepő adatokat. A „Demokratikus numerus clausus?” című nyílt levélben Jakab Mihály a tanárnőnek azokat a kijelentéseit elemzi és vitatja, amelyeket a Szabad Európa rádió román adásában tett. Az írás lényege, hogy Cornea aszszony demokratikus kijelentései mögött nemegyszer magyarellenes érzések húzódnak meg. íme egy részlet Doina Cornea gondolataiból: „Szóba sem jöhet a határok revíziójának vagy e tartomány (tudniillik: Erdély) autonóm testté való alakításának a lehetősége... Élünk itt néhány millióan románok és szervesen Romániához tartozónak érezzük magunkat nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, vallásunk révén”. A cikk szerzője felteszi a kérdést:- Éppen ön, a demokrata ne sejtené: az erdélyi kérdést éppen az teszi tragikussá, hogy mi, két és fél millió magyar is éppen annyira szervesen a magyarsághoz tartozónak érezzük magunkat... önfenntartóvá válna. A Művelődési Minisztéri umnak legalább plus:: egymillió dollárt ígértem, ennek megfelelő forintösszeg lesz az ö hozzájárulásuk az alapítványhoz. Az amerikai üzletember írása végén rámutat: az;, hogy fenn tudjuk-e tartar i az alapítványt jelenleg álható szellemet, részben az alapítvánnyal közvetlen kapcsolatban álló emberektől, részben pedig a magyar társadalom támogatásától függ. Doina Cornea a továbbiakban így vélekedik a nemzetiségi jogokról: „Kívánom a felsőfokú magyar oktatás újralétesítését. Mégis néhány fenntartással és pontosítással azokat a karokat illetően, amelyek az igazságügy, a közigazgatás és az orvosiegészségügyi létesítmények számára képeznek szakembereket, ezek túlságosan közérdekűek lévén. Ez a megszorítás a magyar lakosság érdekeit is szolgálja.” Az MDF új hetilapjának szerzője így kommentálja a fentieket:- Ha csupán a humán szakokra korlátoznák a magyar nyelvű felsőoktatást, akkor az Ön leendő demokráciája miben különbözne a Ceausescuétól? Nem fordult meg talán a fejében, hogy egy igazi demokráciában a hivatalos kétnyelvűség is elképzelhető? Olyan furcsa lenne talán, hogy az erdélyi magyar közösségek magyarul gyógyító orvosokat és hivatalos ügyüket magyarul intéző hivatalnokokat igényelnek? Még furcsább az Ön második feltétele: „Másodsorban statisztikailag úgy állapítsák meg a helyek számát, nehogy a szakemberek olyan inflációja következzen be, SOrtei?e?f9V NtlÜW VlllZOl Magyar Fórum a Magyar Demokrata Fórum országos lapja
