Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-15 / 6. szám
KILÁTÓ 27 TUDNI KELL MINDENT A KORRÓL, A SZERZŐRŐL, A MŰRŐL- Egy alkalommal, amikor éppen Edgar Allen Poe „A holló” című versét francia és angol nyelven tartalmazó köteten dolgoztam, leszállt az autóúton a kocsim elé egy holló. Rám nézett, elrepült. Aztán már egyszerű volt a dolgom, csak meg kellett mintáznom kecskebőrből, kézinyomással, batik technikával... Persze néha sokáig kell várni, amíg „leszáll a holló”, és éppen oda száll, ahol én vagyok - mondja Szirmai János, a Hollandiában élő magyar születésű könyvművész egyik alkotásáról és az alkotás titkáról.- Századunkban a hagyományos aranyozás, a szimmetrikus díszekkel ékesített kötések eltűntek. Helyüket átadták a könyv tartalmához igazodó, de önálló művészetté fejlesztett kötésnek. Mi a könyvkötőművészet lényege ma?- A könyvkötőművész napjainkban nem elsősorban dekorál és nem is az a fő célja, hogy a kötéstáblán egyértelműen utaljon a könyv tartalmára, hanem az, hogy a könyv tartalmát és szellemét újrafogalmazza, s közben saját művészi énjéről is valljon. Ám ahhoz, hogy a kötéssel a könyv Joseph Bédier: Tristán és Isolds regéje A klasszikus: Johann Wolfgang Goethe ... lelkét kifejezzük, nemcsak a könyvet kell ismerni, de tudnunk kell mindent a korról, a szerzőről, a mű születésének körülményeiről is.- Ön meglehetősen furcsa pályamódosítással lett könyvművészszé...- Még a háború idején kezdtem tanulmányaimat Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen. Ezzel párhuzamosan beiratkoztam a Képzőművészeti AkaShakespeare: Macbeth c. könyv borítója démiára is. Egyik nap anatómiát tanultam, másnap görög szobrokat rajzoltam. Háromnegyed évig a két tanulmány és a két iskola között osztottam meg életemet, mígnem az orvosi egyetem dékánja választásra nem kényszerített. Akkor úgy határoztam, hogy orvos leszek. Áztán a háború közbeszólt: lévai születésű lévén, Pozsonyba telepítettek. Onnan kerültem 1947-ben Hollandiába egy tudományos intézmény meghívására és ott fejeztem be az egyetemet is. Orvosi pályafutásom elég jól indult. A leideni egyetem reumakutató intézetének munkatársa, osztályvezetője, majd igazgatója lettem és egyetemi tanár a leideni és rotterdami egyetemen. És akkor - anyagi okok miatt - egyik napról a másikra megszűnt az igazgatásom alatt álló intézet. 46 évesen ott álltam munka nélkül. Ekkor döntöttem el, hogy valami egész mással fogok a jövőben foglalkozni. Szirmai János holland feleségével együtt a svájci Asconában tanulta a művészi könyvkötést, majd tipográfiai, szépírási és ötvös magánkurzusokat folytatott. 1971-ben önálló könyvkötő műhelyt nyitott. Művészi kötéseit - egyebek között - a Holland Nemzeti Könyvtár s a British Múzeum is őrzi. Nagy sikerű kiállításai voltak Kölnben, Lipcsében, Párizsban, Brüsszelben, Amszterdamban és Budapesten is. K. M. Samuel Taylor Coleridge: Ballada a vén tengerészről
