Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-15 / 6. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 15 RENESZÁNSZ VILÁGÖRÖKSÉG Mátyás király könyvtára, a Corvina A Bibliotheca Corvina: Mátyás király mindmáig világhírű budai könyvtára, latinosított nevén a Corvinus a 15. században Európa legnagyobb könyvgyűjteményei közé tartozott. Köteteit - a kor szokásainak megfelelően - aranyozással, kézi festéssel díszítették. Az utókor gyakran csupán a corvinák e különleges szépségére emlékezik. Pedig többről van szó: a humanista neveltetésű uralkodó univerzális könyvtárt akart kialakítani. Tervei szerint egyetlen akkor művelt tudomány sem hiányzott volna belőle. Halálával azonban félbeszakadt a gyűjtőmunka. A ránk maradt töredékek mindmáig szerves részét jelentik az egyetemes emberi kultúrának. A magyar könyvkultúra története ugyanazt az utat járta be, mint a többi európai országé. A templomok fölszereléséhez, a kolostori és káptalani iskolákban folyó oktatáshoz egyre több és több kódexre volt szükség. A pécsi, óbudai egyetemek, a veszprémi káptalan egyetemi színvonalú főiskolája, a domonkosok és Ágoston-rendiek Studium generale-i nem lehettek meg jelentős könyvgyűjtemények nélkül. A XV. század elejére így a könyvkultúrában sem volt már különbség Magyarország és Nyugat-Európa között. Ebbe a középkori könyvkultúrába hozott lényeges fordulópontot az itáliai reneszánsz műveltség behatolása Magyarországra. A reneszánsz könyvkultúra ugyanis valami egészen új jelensége lett az európai szellemi életnek. A könyv a szenvedélyes érdeklődés tárgyává vált, mint a szellemi élet legfőbb kincse, a klasszikus ókor irodalmi és tudományos örökségének fenntartója. A könyvtáraknak ez az új típusú világa azonban a XV. században még alig terjedt túl Itália határain. Ugyanakkor a középkori magyar birodalom délnyugati tájain, Szlavónián és Dalmácián keresztül nyitva állt az út az itáliai hatások befogadása előtt, amelyek a XIV. században a Nápolyból jött magyar Anjou-királyoic családi kapcsolatai révén tovább mélyültek. Amikor Zsigmond magyar király lett a németrómai császár, a magyar kancellária emberei közvetlen kapcsolatba kerültek a konstanzi és a bázeli zsinaton részt vevő itáliai humanistákkal. A jeles itáliai humanista, Pier Paolo Vergerio pedig a bázeli zsinaton Zsigmondhoz csatlakozott, Magyarországra jött, és haláláig itt élt. Vergerio könyvtára lehetett a mintaképe Vitéz János váradi püspök, később esztergomi érsek könyvtárának, az első jelentős nagyságú és értékű magyar humanista gyűjteménynek. Vitéz Jánosnak köszönhette itáliai tanulmányait, ottani neveltetését unokaöccse: Janus Pannonius, aki a második magyarországi humanista könyvtárt alapította Pécsett. Ennek különös jellegzetessége, hogy kétnyelvű, göröglatin könyvtár volt. A költészettől a hadtudományig Vitéz és Janus hatásának, az ő könyvtáraiknak, mint mintaképeknek köszönhette létrejöttét Mátyás király könyvtára, a Corvina. Új fejlődési szakaszt jelentett a világhírű budai könyvtár életében a királynak a nápolyi Aragon uralkodóházból származó Beatrixszal kötött házassága. Nem mintha a királynénak valamilyen személyes szerepe lett volna a könyvtár fejlesztésében, hanem azért, mert ettől az időtől (1476) fogva alakult át teljesen Mátyás udvara olasz reneszánsz mintára: ettől kezdve érkeztek az országba nagyobb számban itáliai humanisták. A kulturális öszszeköttetések szálai mégsem Nápolyhoz, hanem főleg Firenzéhez, közelebbről Marsilio Ficino neoplatonista köreihez vezettek. A könyvtár ettől kezdve elsősorban a Firenzei könyvmásoló és könyvfestő műhelyek termékeivel gazdagodott. Jelentős szerepe lett a Corvina Könyvtár további szakszerű és tudatos gyarapításában Taddeo Ugolatónak, a Corvina könyvtárosának, aki maga is Firenzei humanista volt, és fáradságot nem ismerve gazdagította a gyűjteményt. A görögül is jól tudó Ugoleto könyvtárossága idején alakult ki, igen jelentős görögországi kódexbeszerzés révén, a Corvina görög-latin kettőssége. Ezt a kortársak is nagyra becsülték, sőt a Firenzei Bartolommeo Fonzio kijelentése szerint magának Lorenzo Medicinek is igy vált a
