Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

A VÖRÖS POSTAKOCSI ÚTJAIN JJ

dik órában - felújítani. A templom előtt ma is áll a millennium évében emelt 1848/49-es emlékmű, csak éppen a magyar nyelvű és az édes magyar hazát emlegető feliratot próbálták valamikor az eredeti kőnél világosabb anyaggal eltüntetni. így aztán a vésett betűk helye jobban olvasható mint valaha. Vajon mire jó a kegyeletsértő igyekezet? Különösen ha arra gondolunk, hogy a szabadságharc hős honvédseregében Görgey Arthúr, Beniczky Lajos, Erdősi (Poleszni) Imre és más, e vidékről eredő hazafiak meggyőzése nyomán a szlovák lakosság zöme a magyar, illetve a közös szabadság ügyét támogatta, és tömegesen állt be a „feldunai” magyar hadseregbe. A Besztercebányánál, Gölnicbányánál, Hodrusbányánál vagy a Branyiszkóhágóért vérzett szlovák és magyar honvédek emlékét illő lenne immár közös tisztelettel öveznünk.

Lehetetlen, hogy egy igazi szlovák hazafi is el ne szomorodna annak láttán, hogy minő állapotba jutott a Szepesség legnagyobb szülöttének és az űjabb kori Európa egyik legjelesebb hadvezérének, Görgey Arthúr tábornoknak a szülőhelye. A tábornok 1818. január 30-án látta meg a napvilágot a késmárki úttól mintegy három kilométerre fekvő, ma már nyomorúságos kis faluban, Toporcon. A beszakadt tetejű, ablaktalan kastély sártenger, trágyahalmok és géproncsok közepette áll. A park hársfasorát kivágták, régen eltűnt a kerti lak is, ahol a rangon alul nősült Görgey János felesége Arthúr fiát szülte, és ki tudja mivé lett a korán elhunyt anya sírja is a hársak alatt.

Toporc után sokáig nehezemre esett a szó, és szorongva vártam, hogy a látottak után milyen kép is fogad a legendás kuruc Kés-1. Az 1944-98 között épült Szent Kereszt reneszánsz harangtornya és omladozó plébániaépülete Késmárkon.

2. A lublói vár. Innen kormányozta a lengyel helytartó az elzálogosított városokat.

3. A podolini városfal részlete, és a piarista gimnázium, amelynek Krúdy Gyula is diákja volt.

4. A késmárki Thököly-vár.

5. A késmárki evangélikus fatemplom. Épült 1690 és 1717 között.

6. Szepesszombat főtere az 1848/49-es emlékművel.

7. A Górgey-család sírboltja a toporci temetőben.

FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ