Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-01 / 5. szám
MESESZÓ 55 mondták mert az éjjel nagy baj történt.- Miféle baj?- Kendtek még nem tudják, de mi már hallottuk, hogy nagy dolog történt az országban - felelték a katonák.-Aztán miféle dolog?- Betört Bocskorbén király, s kiűzte az országból Ludamén császárt. S megyünk, hogy megverjük.- Aztán csak így ketten?- Elintézzük mi ketten is, ne féljenek! Csak kiérjünk a faluból. Leülünk a falu végén, s ott aztán elintézzük.- Na jól van! - mondta az ember. - Ha olyan vitézek, menjenek hát! Összeszedték magukat a katonák, kezet fogtak, elbúcsúztak, megköszönték a szállást, s elmentek. Az ember azt mondta a felesése — gének, hogy most már ne feküdjenek vissza, hanem etessék meg az állatokat, aztán reggelizzenek meg ők is. Fel is keltek, s kereste az ember a bocskorát, de nem volt sehol se. Megkérdezte a feleségét:- Hallod-e, te asszony! Én az este ide tettem a bocskoromat, hol van?- Én nem tudom, ahova tette, ott van, vegye el! - válaszolta az asszony. De nem volt ott. Kiment az asszony fejni, s az ember felhúzott egy rossz bocskort, mert a másikat nem találta meg, s kiment ő is, hogy megetesse az állatokat. Amikor végeztek a munkával, azt mondta az ember a feleségének:- Na, most már vedd elő a ludat, s együnk! Az asszony odament, s a fakanállal húzná ki a ludat, de biza lúd helyett csak a bocskor akadt a fakanál végére.-Jaj, te, te, a ponciusát! - átkozódott az ember. - Látod-e, ezért mondták azok a semmirekellő katonák, hogy Bocskorbén király kiűzte az országból a Ludamén császárt. S megmondták, hogy mennek, hogy megegyék, hogy kitekerjék a nyakát. Elmondtak mindent, de nem érte fel az eszünk, lóvá tettek minket! Na de azt, hogy ennyire csúful jártak, nem merték elmondani senkinek se, mert szégyellték, s nem akarták, hogy rajtuk nevessen az egész falu. Mindez csak azért fordult elő velük, mert erőst fösvények voltak. Ha a katonáknak adtak volna vacsorát, akkor azok se bántak volna így el velük. Ezen tanultak, s többet nem voltak fösvények. S még ma is élnek, ha meg nem haltak. rajzok: karakas andrás
