Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-01 / 5. szám
40 SAJTÓTÜKÖR Magyar miniszterelnökhelyettes Szlovákiában Az újonnan megalakult szlovák kormány magyar miniszterelnök-helyettesével, Varga Sándorral közöl érdekes beszélgetést a napilap. A kérdező: Fényi Tibor. Varga Sándor 1942-ben született Komáromban. A volt bencés gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komenski Egyetem történelem-levéltár szakán végezte, a prágai tavasz idején, 1968-ban elnöke volt a Magyar Ifjúsági Szövetségnek. A husáki „konszolidációig” a CSEMADOK titkára volt, a magyar nemzetiségi szervezetek elleni támadások idején azonban valamennyi tisztségéről le kellett mondania.- Elsősorban a nemzetiségi kérdést kell figyelemmel kísérnem - hangsúlyozza Varga Sándor miniszterelnök-helyettes az interjúban. - A szlovák kormány csak a szabad választásokig, tehát körülbelül májusig marad hivatalban, ezért programja is átmeneti. Célunk a demokratikus jogállam, egy humánus emberi rendszer megteremtése. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a piacgazdaság bevezetéséért és a környezetrombolás megállitásáért. Javasoltuk, hogy vizsgálják meg újra a bős-nagymarosi építkezés körülményeit. A csúcsrajáratás már szinte elképzelhetetlen, és a szlovák kormány leállt a Duna egyoldalú elterelésének munkálataival is. A kormány a magyar féllel való megegyezést szeretné elérni, és a környezeti károk minimálisra csökkentését. Célunk ugyanakkor a kisebbségek kulturális, gazdasági és szociális egyenjogúságának megteremtése, megfelelő képviseletük kiépítése. Arra a kérdésre, hogy az előzetes remények és elképzelések szerint miért nincs sem a pozsonyi, sem a prágai kormányban nemzetiségi miniszter (Duray Miklós volt az egyik jelölt), Varga Sándor egyebek mellett a következőket mondja:- Pozsonyban most fölösleges volna még egy külön nemzetiségi miniszter, hiszen ezt a kérdést egy magyar miniszterelnök-helyettes felügyeli. Viszont meg kell mondanom, hogy mind az én munkám, mind a pozsonyi kormány tevékenységét segítette volna, ha a szövetségi kormányban létrehozzák ezt az intézményt, amely közép-európai perspektívából figyelhette volna a nemzetiségi kérdést. Az elutasító döntés az utolsó pillanatban született, de Sidó Zoltán képviselő (a Magyarok Világszövetsége választmányi tagja - A szerk.) nemzetgyűlési interpellációjára a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kérdés még nincs lezárva, létre fognak hozni Prágában is a kormány mellett egy tanácsadó szervet. A kérdező szerint Szlovákiában a kisebbségi kérdés legneuralgikusabb pontja az iskolaügy. Erről egyebek mellett a következőket mondja Varga Sándor:- A kormányprogram kimondja a tanító teljes autonómiáját. Tehát csak egy kerettanterv lesz, s a pedagógus teljesen szabadon, ideológiai megkötöttség nélkül dolgozhat. Mindenhol újra meg kell nyitni a megszüntetett magyar iskolákat, ahol ezt a lakosság kéri. Komáromban például aláirásokat gyűjtöttek egy új, önálló, magyar nyelvű pedagógiai fakultás felállításáért. Tervezzük egy kisebbségi tudományos intézet felállítását és a CSEMADOK megújítását is, hiszen szükség van erre a kulturális mozgalomra. Az új miniszterelnökhelyettes elismerően szólt a nemrégiben megalakult szlovákiai magyar politikai mozgalmakról, a Független Magyar Kezdeményezésről például, amelynek többek között Tóth Lajos, Grendel Lajos és Bállá Kálmán a vezetői. Közvéleménykutatás a kivándorlásról A politiklai napilap Magyarország egész felnőtt lakosságát reprezentáló minta alapján a kivándorlás kérdéseiről készített felmérést ismertet. A Magyar Közvéleménykutató Intézet adatait bemutató cikk szerint a kivándorlás kérdése mögött lényeges társadalmi, kulturális és gazdasági feszültségek húzódnak meg. A tavaly ősszel meghozott kivándorlási törvényt a megkérdezettek 81 százaléka helyeselte, s csupán 13 százalékuk helytelenítette (6 százalékuk nem válaszolt, vagy más választ adott). A megkérdezettek szerint alig valamivel többen fognak kivándorolni, mint a törvény megszületése előtt. Az értékelés szerzője - a felmérésben részt vevő Várnai Gábor - szerint feltehetőleg arra gondoltak a válaszadók, hogy aki eddig távozni akart az országból, az valamilyen úton-módon, akár illegálisan is, már megtette. Azzal a megállapítással, hogy „az ember semmilyen körülmények között nem hagyja el a hazáját” a tavalyi év elején 59, az év A Magyar Nemzet interjúja végén a magyarszlovák viszony jövőjéről szól Varga Sándor:- 1968-hoz képest javult a helyzet. Enyhén optimista vagyok. Nem zárható ugyan ki, hogy a választásokon türelmetlen szervezetek is teret kapnak, s ez a tolerancia csökkenéséhez vezethetne, de bízom abban, hogy a demokratizálás tovább folyik, megmarad a véleményszabadság lehetősége, az egymásrautaltság tudata. (Lásd még exkluzív interjúnkat is, lapunk 10-11. oldalán.) Magyar Hírlap végi megismételt kérdésfeltevéskor már csak 46 százalék válaszolt egyetértőleg. Nagyfokú egyetértéssel találkozott - mutat rá a szerző - az a három kijelentés („mindenkinek joga, hogy ott éljen, ahol akar”, „kormányunk tiszteletben tartja az emberi jogokat” és „az ország vezetése ezzel is bizonyítani akarja, hogy új korszak kezdődött”), amelyik közvetve a reformfolyamat kibontakozását is érintette. Kiemelkedően sokan nem tudtak vagy nem akartak válaszolni két olyan kérdésre („az ellenzéki pártok harcolták ki ezt” és „a Nyugat ezzel a feltétellel hajlandó pénzzel segíteni az országot”), amely a volt rendszer belső és külső „ellenségeinek” harcára utal. Végül érdemes elgondolkodni azon - hangsúlyozza a cikk -, hogy a válaszadók szerint kik fognak kivándorolni. A leggyakrabban (30 százalék) az volt a válasz, hogy azok, akik a gazdasági válság, az alacsony életszínvonal miatt nem tudnak boldogulni, akik nem
