Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-01 / 5. szám
KRÓNIKA II nyitnak. Szó van emellett arról is, hogy létrehoznák a Cirill és Metód Egyetemet Nyitrán, amelynek része lenne egy önálló, magyar oktatási nyelvű pedagógusképző kar. Ugyanakkor a szlovákiai magyar közvéleményben és a pedagógusok körében mozgalom indult annak érdekében, hogy a magyar pedagógusképzést helyezzék át Komáromba. Ezt a járási és városi vezetők is támogatják, olyannyira, hogy már pontos elképzelésekkel ostromolják a kormányszerveket. Komáromban hamarosan felszabadul a járási pártbizottság épülete és egy politikai iskola, mely ideális környezet lenne a főiskola elhelyezésére. Lakásokat is felajánlottak a Komáromba települő tanároknak. Komárom jó megoldás lenne, mert a városnak van kulturális légköre: a múzeummal, a színházzal, a régi Jókai Egyesület könyvtárával. A környék magyar iskolái pedig gyakorlási lehetőséget nyújtanának a diákok részére. Továbbá magyarországi vendégtanárok is könnyen átjárhatnának a határ menti városba, akár naponta is. Ugyancsak könnyíteni fogja az elhelyezést a szovjet csapatok várható távozása, amikor 250 tiszti lakás szabadul majd fel a városban. Megvan tehát az akarat, a tárgyi feltételek, de ellenzéke is van ennek az elképzelésnek. A fentieken túl, még az illegalitás időszakában kidolgoztuk Püspöki Nagy Péter történész vezetésével a csehszlovákiai magyar kutatóintézet tervét. Ennek legfőbb célja a társadalom jelenlegi állapotának megismerése lenne, mert például nem tudjuk pontosan, hogy milyen a csehszlovákiai magyarság azonosságtudata. Megpróbáljuk ezzel az intézettel feleleveníteni az 1931-ben alapított Masaryk-akadémiát. Az egykori csehszlovák elnök egymillió koronát adott az itteni magyarságnak egy kutatóintézet és művészeti központ létrehozására, az állam iránti lojalitás érdekében. Az intézet a magyar pártok elutasítása ellenére létrejött, de az 1939-ben megalakult önálló szlovák állam bezáratta, vagyonát befagyasztatta, amit a háború után elkoboztak. Ezt próbáljuk most újjászervezni, a mai követelményekhez igazodva. Ellentétes történelemképek- Várható-e az eddig korlátozott egyházak szabadabb működésének engedélyezése ?- Az új kormánytól az egyházak teljes önállóságot kaptak, kizárólag az állami támogatás intézményét tartották fenn, amiről az egyházak sem akarnak lemondani. Megszűnt az egyházügyi hivatal, és a teljes autonómiájuk csorbítatlan.- Hallani olyan aggodalmakat, hogy a szlovák katolikus egyház egyes vezetői meglehetősen nacionalista álláspontra helyezkednek.- Ez bonyolult kérdés. Az új helyzetben még nem formálódott ki teljes mértékben a katolikus mozgalom politikai arcéle. Bízunk a kereszténydemokrata vezető, Ján Carnogursky demokratikus gondolkodásában, amelyről az elmúlt években Duray Miklóssal együtt meggyőződhettünk.- Elképzelhetőnek tartja-e a közeledés olyan formáit is, hogy a két nép bizonyos történelmi eseményeket közösen ünnepeljen meg?- Véleményem szerint erre még hosszú ideig aligha kerülhet sor. 1848/49 s más történelmi események megítélése majdnem teljesen ellentétes. Van ellenben közös történészbizottság, amelynek a feladata a vitatott kérdések megoldása és az álláspontok közelítése. Már egymás álláspontjának pontosabb megismerése is sok vitának elejét veheti. A két ország történeti kapcsolatában úgynevezett „fehér foltok” nincsenek, csupán kölcsönösen felhánytorgatott sérelmek. Úgy vélem, valamennyi ilyen nézetbeli és történelmi sérelem kiküszöbölésében, megoldásában alapvető szerepe van a domokratikus fejlődésnek, és az emberi jogok érvényesíthetőségének. A múltban okozott valódi és vélt sérelmek nem játszhatnak szerepet a jelenben és még kevésbé a jövőben. Magyarok a pártokban-Alakulhat-e magyar párt Csehszlovákiában, mint az első köztársaság idején ?- Mi, itteni politizáló magyarok, többnyire megegyezünk abban, hogy szükség van egy pártra, aminek azonban nem szabad nemzeti alapon szerveződnie. Az olyan óriási ellenállást váltana ki a szlovák közvéleményben, hogy talán több lenne a kára, mint a haszna. Szó van ellenben arról, hogy valamelyik prágai központú, országos, erkölcsi alapon szerveződött nagy pártban magyar részleget szervezünk. Van ilyen párt több is, például a kereszténydemokratáké, de a helyi, szlovák pártok szintén toborozzák a magyar tagokat. Nem hiszem ugyanakkor, hogy az utóbbiak megfelelő módon képviselhetnék a nemzetiségek érdekeit. Ha úgy alakítják ki a választási körzeteket, hogy nagy körzetek lesznek, ott mindig a szlovákok kerülnek többségbe, és félő, hogy így nem jut be magyar képviselő a parlamentbe.- Hogy áll jelenleg a magyar személynevek használata ?- A törvény szerint eddig is használhatta mindenki a magyar személynevét, de a gyakorlatban nem jó szemmel nézték. Én a gyerekeimnek is olyan nevet adtam - az egyik fiam Tamás, ami szlovákul Tomás, a másik Kristian, szlovákul is -, hogy ne legyen nagy különbség'a két nyelv névhasználata között. Ebből is látszik, hogy a mindennapi életünket is áthatotta, a bőrünk alá hatolt a kisebbségi lét. Jó lenne felszabadultan, demokratikus körülmények között, félelem nélkül élni. PUSZTASZERI LÁSZLÓ FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ