Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-01 / 5. szám

KRÓNIKA II nyitnak. Szó van emellett arról is, hogy létrehoznák a Cirill és Metód Egyetemet Nyitrán, amelynek része lenne egy önálló, magyar oktatási nyelvű pedagógusképző kar. Ugyanakkor a szlovákiai magyar közvéleményben és a pedagógusok körében mozgalom indult annak ér­dekében, hogy a magyar pedagógus­­képzést helyezzék át Komáromba. Ezt a járási és városi vezetők is támo­gatják, olyannyira, hogy már pontos elképzelésekkel ostromolják a kor­mányszerveket. Komáromban hama­rosan felszabadul a járási pártbizott­ság épülete és egy politikai iskola, mely ideális környezet lenne a főis­kola elhelyezésére. Lakásokat is fel­ajánlottak a Komáromba települő ta­nároknak. Komárom jó megoldás lenne, mert a városnak van kulturális légköre: a múzeummal, a színházzal, a régi Jókai Egyesület könyvtárával. A környék magyar iskolái pedig gya­korlási lehetőséget nyújtanának a diákok részére. Továbbá magyaror­szági vendégtanárok is könnyen át­járhatnának a határ menti városba, akár naponta is. Ugyancsak könnyí­teni fogja az elhelyezést a szovjet csapatok várható távozása, amikor 250 tiszti lakás szabadul majd fel a városban. Megvan tehát az akarat, a tárgyi feltételek, de ellenzéke is van ennek az elképzelésnek. A fentieken túl, még az illegalitás időszakában ki­dolgoztuk Püspöki Nagy Péter törté­nész vezetésével a csehszlovákiai ma­gyar kutatóintézet tervét. Ennek leg­főbb célja a társadalom jelenlegi ál­lapotának megismerése lenne, mert például nem tudjuk pontosan, hogy milyen a csehszlovákiai magyarság azonosságtudata. Megpróbáljuk ez­zel az intézettel feleleveníteni az 1931-ben alapított Masaryk-akadé­­miát. Az egykori csehszlovák elnök egymillió koronát adott az itteni ma­gyarságnak egy kutatóintézet és mű­vészeti központ létrehozására, az ál­lam iránti lojalitás érdekében. Az in­tézet a magyar pártok elutasítása el­lenére létrejött, de az 1939-ben mega­lakult önálló szlovák állam bezárat­ta, vagyonát befagyasztatta, amit a háború után elkoboztak. Ezt próbál­juk most újjászervezni, a mai köve­telményekhez igazodva. Ellentétes történelemképek- Várható-e az eddig korlátozott egyházak szabadabb működésének en­gedélyezése ?- Az új kormánytól az egyházak teljes önállóságot kaptak, kizárólag az állami támogatás intézményét tar­tották fenn, amiről az egyházak sem akarnak lemondani. Megszűnt az egyházügyi hivatal, és a teljes auto­nómiájuk csorbítatlan.- Hallani olyan aggodalmakat, hogy a szlovák katolikus egyház egyes vezetői meglehetősen nacionalista ál­láspontra helyezkednek.- Ez bonyolult kérdés. Az új hely­zetben még nem formálódott ki teljes mértékben a katolikus mozgalom po­litikai arcéle. Bízunk a keresztényde­mokrata vezető, Ján Carnogursky de­mokratikus gondolkodásában, amelyről az elmúlt években Duray Miklóssal együtt meggyőződhettünk.- Elképzelhetőnek tartja-e a közele­dés olyan formáit is, hogy a két nép bi­zonyos történelmi eseményeket közö­sen ünnepeljen meg?- Véleményem szerint erre még hosszú ideig aligha kerülhet sor. 1848/49 s más történelmi események megítélése majdnem teljesen ellenté­tes. Van ellenben közös történészbi­zottság, amelynek a feladata a vita­tott kérdések megoldása és az állás­pontok közelítése. Már egymás állás­pontjának pontosabb megismerése is sok vitának elejét veheti. A két or­szág történeti kapcsolatában úgyne­vezett „fehér foltok” nincsenek, csu­pán kölcsönösen felhánytorgatott sé­relmek. Úgy vélem, valamennyi ilyen nézetbeli és történelmi sérelem kikü­szöbölésében, megoldásában alapve­tő szerepe van a domokratikus fejlő­désnek, és az emberi jogok érvénye­síthetőségének. A múltban okozott valódi és vélt sérelmek nem játszhat­nak szerepet a jelenben és még ke­vésbé a jövőben. Magyarok a pártokban-Alakulhat-e magyar párt Cseh­szlovákiában, mint az első köztársa­ság idején ?- Mi, itteni politizáló magyarok, többnyire megegyezünk abban, hogy szükség van egy pártra, aminek azon­ban nem szabad nemzeti alapon szer­veződnie. Az olyan óriási ellenállást váltana ki a szlovák közvélemény­ben, hogy talán több lenne a kára, mint a haszna. Szó van ellenben ar­ról, hogy valamelyik prágai közpon­tú, országos, erkölcsi alapon szerve­ződött nagy pártban magyar részle­get szervezünk. Van ilyen párt több is, például a kereszténydemokratáké, de a helyi, szlovák pártok szintén to­borozzák a magyar tagokat. Nem hi­szem ugyanakkor, hogy az utóbbiak megfelelő módon képviselhetnék a nemzetiségek érdekeit. Ha úgy ala­kítják ki a választási körzeteket, hogy nagy körzetek lesznek, ott mindig a szlovákok kerülnek többségbe, és félő, hogy így nem jut be magyar képviselő a parlamentbe.- Hogy áll jelenleg a magyar sze­mélynevek használata ?- A törvény szerint eddig is hasz­nálhatta mindenki a magyar személy­nevét, de a gyakorlatban nem jó szemmel nézték. Én a gyerekeimnek is olyan nevet adtam - az egyik fiam Tamás, ami szlovákul Tomás, a má­sik Kristian, szlovákul is -, hogy ne legyen nagy különbség'a két nyelv névhasználata között. Ebből is lát­szik, hogy a mindennapi életünket is áthatotta, a bőrünk alá hatolt a ki­sebbségi lét. Jó lenne felszabadultan, demokratikus körülmények között, félelem nélkül élni. PUSZTASZERI LÁSZLÓ FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents