Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-01 / 5. szám

KRÓNIKA 9 Új jogszabály Magyarországon ugyanis csak annyira erősek, hogy egymást megakadályozzák a hata­lomra jutásban. A szavazatok első­sorban a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), másodsorban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (Kisgazdák), harmadsor­ban a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) és a Magyarországi Szociál­demokrata Párt (SZDP) között oszla­nak majd meg. Hogy aztán ebből a hat pártból milyen koalíció születik, az még talány. Feltehetően csak gyenge kormányok kerülhetnek ki, s ez szerintem azt jelenti, hogy hama­rosan - talán 1991 végén, de legké­sőbb 1992 elején - újabbb választáso­kat kell kiírni.- Ön meglehetősen pesszimista a közelgő választással kapcsolatban, pe­dig sokan bíznak abban, hogy az egy­szerre megoldást hoz az ország gond­jaira ...- Nem vagyok pesszimista, bár az a véleményem, hogy a választás csak nyitánya lesz az új harcoknak. Lehe­tőséget teremt arra, hogy végre a va­lóságos promlémákról beszélhes­sünk. Arról például, hogy az egész társadalom működése mondott cső­döt, kezdhetünk élőről mindent. Ki kell találni például a bővített újrater­melés új modelljét, meg kell monda­ni az embereknek, hogy új szakmát kell tanulniuk, mert amit most csinál­nak és ahogyan csinálják, az használ­hatatlan. En azt várom ezektől a vá­lasztásoktól, hogy végre eljön a be­csületes szó világa, amikor minden álarcot le kell majd vetni, és a valósá­gos, mélyen meghúzódó gondokról lehet beszélni. Továbbá azt is várom, hogy a választások után az új pártve­zérek rájönnek: az együttműködés, az egyetértés mindennél fontosabb. Rombolni már nem kell! Abból nem élünk meg, hogy a Kádár-korszakot ostorozzuk. Most már egy merőben új társadalom feltételeit kellene ki­dolgozni, kikínlódni.- Ön melyik pártra fog szavazni?- Valószínű, egyikre sem. Sajnos még nem látom azt a tisztességes, nem kommunista, hanem szociális érzékenységű, liberális, szolidaritás­­elvű és európai baloldalt, amelyre szívesen szavaznék. Ez a párt még hi­ányzik Magyarországon. Persze, ha lenne is, akkor sem tartoznék közé­jük. Sokkal nyugodtabb vagyok, hogy egyik pártnak sem vagyok a tagja. Ez kifejezetten előny egy poli­tológus számára. Á. É. A közelmúltban látott napvilágot a belügyminiszter rendelete, amely a külföldiek magyarországi tartózko­dásával kapcsolatos korábbi jogsza­bályokat módosítja. Dr. Dobos Györgynével, a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalának vezetőjével az új jogszabályról beszélgettünk.- Elsőként arra hívnám fel a fi­gyelmet, miszerint a jövőben azok­nak a külföldieknek, akik magánszál­láson szállnak meg, harminc napig nincs bejelentési kötelezettségük. Ám ha harminc napon túl is Magyaror­szágon kívánnak maradni, akkor a lakóhelyük szerint illetékes rendőr­­kapitányságon továbbra is be kell je­lentkezniük. Ezt azonban elintézheti helyettük a szállásadó is. Tehát a kül­földit nem terheljük a személyes megjelenéssel. Csak akkor kötelező megjelennie, ha egyidejűleg tartózko­dási engedélyt is kell kérnie, mivel a vízumának az érvényességi ideje le­járt.- Hangsúlyozta, hogy a bejelentési kötelezettség alól csak azok mentesül­nek, akik magánszálláson, vagyis ro­konnál, ismerősnél szállnak meg.- Igen, mert a kereskedelmi szál­láshelyeken (szállodákban, üdülők­ben, kempingekben, fizetővendég­szolgálat és jogi személy által fenn­tartott lakásokban) továbbiakban is érvényben marad a külföldi lakóhely bejelentési kötelezettsége. De mind­járt hozzá is teszem: ez sem a külföl­dit terheli, hanem a szállásadót, aki­nek egyébként - az adózás miatt is - kötelessége vendégeiről nyilvántar­tást vezetni. A bejelentési kötelezett­ség alól csak azok a külföldiek men­tesülnek harminc napig, akik vizűm nélkül utazhattak Magyarországra. Őket tehát nem kell a szállodának, il­letve a szállásadónak harminc napon belül a rendőrkapitányságon bejelen­tenie.- Kik azok, akik ma vízum nélkül érkeznek Magyarországra ?- Köztudott, hogy jó néhány or­szággal már korábban - kölcsönösen - megszűnt a vízumkényszer. Egy­részt ezekből az országokból érkezők jöhetnek vízum nélkül, másrészt azok a kettős állampolgárságú személyek, akik a határátlépéskor a magyar útle­velüket használják. Az érthetőség kedvéért egy példát is említenék. Ha valaki magyar és amerikai állampol­gár, de a határátlépésnél az amerikai útlevelét használja, akkor természete­sen vízumra van szüksége, így rá is ugyanazok a kötelezettségek vonat­koznak, mint egy amerikaira. Ez azt jelenti, hogy ha rokonnál, ismerősnél tartózkodik, akkor harminc napon belül nem, de ha kereskedelmi szál­láshelyen, akkor rögtön - vagyis 48 órán belül - be kell őt jelenteni. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy minden külföldön élő magyar kérheti a külképviseleteknél a magyar útle­velét, hiszen ez az új útlevéltörvény szerint állampolgári jog.- Néhány hete jelent meg az a ren­delet, amely lehetővé teszi a külföldiek ingatlanszerzését Magyarországon. A harminc napon túli lakóhely-bejelenté­si kötelezettség az ingatlannal rendel­kező külföldiekre is érvényes?- Természetesen, hiszen nekem, a magyar állampolgárnak is kötelessé­gem azon a helyen, például egy vidé­ki városban ideiglenesen bejelentkez­nem, ahol huzamosabb ideig tartóz­kodom, bár állandó bejelentett laká­som van másutt.- Élveznek-e valamilyen kedvez­ményt, mentességet azok a külföldiek, akik Magyarországon működő vegyes vállalatnál dolgoznak ?- Rájuk is ugyanaz a jogszabály vonatkozik, mint az előzőekben emlí­tettekre. De az új vízumrendelet ne­kik is kedvez. Eszerint ugyanis nem­csak 30 napra, hanem 90 napos ma­gyarországi tartózkodásra is lehet már vízumot váltani, és lehet olyan vízumot is kérni, amely két illetve há­rom évre szól, és többszöri, akár több százszori belépésre jogosít.-Az új vízumrendeletet netán rájuk gondolva hozták?- Igen. És azokra a nyugdíjasokra is gondoltunk, akik távoli földrészek­ről látogatnak haza szülőföldjükre, és egy hónapnál hosszabb időt sze­retnének Magyarországon tölteni. De itt említem meg azokat a külföl­dön élő magyar származású gyereke­ket is, akiket szüleik szívesen haza­­küldenének az óhazába a nagyszü­lőkhöz, a rokonokhoz, például né­hány hónapos nyelvgyakorlásra.

Next

/
Thumbnails
Contents