Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-01 / 5. szám

J POSTALÁDÁNKBÓL 7" » * p.O.M. J I * BUDAl’K^’ ^ ^ I A Magyar Hírek postarovata az olva­sók fóruma. A szer­kesztőség ugyanak­kor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett le­veleket rövidített for­mában közölje. Már jó néhány példány érkezett az új köntösben megjelenő Magyar Hírek­ből. Az új köntösben talán kezesebb, könnyebb tarta­ni, ha az ember fekve ol­vas. De hát ezek külsősé­gek. A fontosabb az, ami benne van, az pedig talán jobb nem is lehet. A Tisza Istvánról szóló cikk részemre nagyon ér­dekes volt. Gyermekkori eseményekre öregkorban jobban visszaemlékszik az ember, mint arra, ami a múlt héten történt. így, bár csak 10 éves voltam, nagyon jól vissza tudok . emlékezni Tiszára. Az utolsó parlamenti válasz­tás 1910-ben volt. Azelőtt alakult meg a Nemzeti Munkapárt. Ennek elnöke Szolnok-Doboka megyé­ben nagybátyám, Mont­­bach Sándor lett. Az öcs­­cse, Imre lett a Munka­párt jelöltje a nagyiklódi választókerületben. Mont­­bach Imre már volt egy­szer képviselő az 1905-ös választáskor. Erre persze nem emlékezhetek, mert akkor még Ausztriában él­tem anyámmal, és csak 5 éves voltam. De az akkori választásról később eleget hallottam, mert az sokkal izgalmasabb volt, mint az 1910-es. Akkor gróf Wass Béla volt az ellenjelölt, akit ki kellett buktatni. A cégéi tó két végén lakott Wass Jenő és Wass Béla. Körülbelül olyan jó vi­szonyban éltek egymással, mint Péter és Pál Arany János Fülemüléjében. A cégéi Wass Jenőnek fia volt a nótaszerző Wass György, unokatestvére Montbach Imrének. A tő­le származó kortesversek­ből még tudok pár sort. A versben említettek persze mind Wass Béla-pártíak voltak. íme néhány sor: Tipeg-topog dupla László, kezében a korteszászló; aztán; Szörnyen villog Burgya bárdja, a gróf úr­nak kész a pártja; Rettegi úr szörnyen retteg, mert a pártja csámpás beteg és így tovább. Mivel a vá­lasztók többsége román volt, románul is készültek versek, amiket egy görög katolikus román pap szer­kesztett, Ones József, a cé­géi Wassok és a Montba­­chok nagy barátja. Wass Béla megbukott. Az 1910-es választás nem volt izgalmas. Egy Pátkai nevű ellenfél alig kapott néhány szavazatot. Tisza István évente lejött a zsuki falkavadászatokra. Ilyenkor meglátogatta hí­veit, így Nagyiklódra is el­jött, Montbachék meglá­togatására. Akkor már ott laktam, mert szüleim el­haltak. Tisza szeretett biliárdozni, és én mint gyerek voltam a markőrje. Ilyenkor a helybeli román pap is meg volt híva va­csorára. Tisza Károlyi Mi­­hályban inkább valami csínytevőt, mint értelmes politikust látott. Ha szó került Károlyiról, inkább így nyilatkozott: „Károli Misi az ő csirke eszével” megint valami butát csi­nált vagy mondott. Tisza raccsolta az „erreket”. Ká­rolyit bizonyos körökben „Károli”-nak ejtették. Ti­sza tragédiája abban van, hogy nem volt ereje végig­vinni háborúellenességét, ha egyáltalán volt. JÓSIKA JENŐ CREMORNE, NSW., AUSZTRÁLIA Több mint tiz évig vol­tam a Magyar Híreknek az előfizetője. Annak a lapnak, amely az elnyo­más és a diktatúra éveiben tartotta bennünk, erdélyi magyarokban a lelket, a kitartást. Az Önök lapjá­ból merítettem - többed­­magammal - az erőt, hogy még ilyen körülmények között is ki kell tartani. Sajnos, az utóbbi 2 év­ben már semmilyen körül­mények között nem jut­hattam hozzá kedvelt la­pomhoz. Istennek hála, ma már megváltozott a helyzet. SZÁSZ JENŐ NAGYBÁNYA, ROMÁNIA Ami a mi drága szülő­földünkön manapság tör­ténik, az már igazán figye­lemre méltó. Reménytel­jes, hogy már mások meg­írták, elmondták he­lyettem is otthon: a politi­kai változások mellett ok­vetlen változtatni kell a ré­gi magyaros katolicizmus megítélésén. Igen nagy szívfájdalom és aggoda­lom volt lelkemben mind­eddig, de most végre lá­tom, hogy a különböző szerzetesrendeket, vallási iskolákat felállítják. Ma­gyarország ugyanakkor nem lehet vallási felekeze­ti kötözöttségben, megosz­tásban többet. Már 20 éve elmúlt, hogy az Egyesült Álla­mokban élve figyelem en­nek a népnek az életét, rendszerét. Sajnos, itt az úgynevezett vallásszabad­ság eddig nem a javára, hanem a kárára lett az em­beri társadalomnak! Most dolgoznak a keresztény körökben a vallási válasz­falak ledöntésén. Imádko­zom az egek urához, hogy Magyarországnak most, amikor tiszta lappal kezdi, ebben a vallásos megosz­tásban ne az USA legyen a példa. Előre kell nézni, változni kell, és nem a ré­gi rendszert visszahozni, hogy az lehúzzon megint. MARTINOVICS GYŐRGYNÉ NIANT1C, CONN. USA Csodálkozással olvas­tam, hogy a Kisgazda Párt köztársasági elnöknek Habsburg Ottót szeretné jelölni. A nagy múltú párt Nagy Ferenccel, Cseh- Szombathy Lászlóval és barátaikkal a köztársasági hagyományt fejlesztette. Képzeljük el egy pillanat­ra a Habsburg-elnökséget! Trójai faló a Magyar Köz­társaságban! Egy trónkö­vetelő - még ha sokszoro­san le is mondott volna jogairól - egy .szép napon király lesz, vagy ha ő nem, akkor a fia... Képzeljük csak el, hogy a Habsburg­­ház, amely a legnagyobb magyar építők személyisé­gét tette tönkre, Zrínyi Miklóst a törökverő zse­nit, a nagy költőt, Rákó­czit, Széchenyit, s amely annyi szenvedést okozott népnek és nemességnek egyaránt, és amelynek si­került teljességgel népsze­rűtlenné tenni a magyar­ságot Közép- és Nyugat- Európában, visszajönne magyar honba! Micsoda tájékozatlan álmodozók, micsoda balkezes, ügyet­len politikusok gondolták ki ezt a badarságot? Ami Habsburg Ottó személyét illeti, olvassák el néhány cikkét, egy könyvét. Ez az ember a leghagyományosabb értékítéletek, a legkonzer­vatívabb gondolkozás rab­ja. Vajon a Kisgazda Párt egy ilyen személyiségben bizna meg? Ez nem lehet komoly! sárkány istván egyetemi tanár, író (UNIVERSITt D’AIX-MARSEILLE) FRANCIAORSZÁG 1956-ban hagytam el az országot - de ’56 mai megítélése ezt a csekélysé­get figyelembe sem veszi, sőt... Akaratunk ellenére magyar állampolgársá­gunkat megtartatták ve­lünk. Ennek ellenére ugyanolyan elbánásban részesülünk, mint bármely külföldi; vízum, bejelent­kezés, vízumhosszabbítás, két fotó stb... Esetemben még fur­csább a dolog. Anyám ha­lálával egy mosonmagyar­óvári ingatlannak vagyok a tulajdonosa - amit emlé­kül szüleimnek és erede­temnek természetesen megtartok, és nem adom el. Ennek ellenére külön­böző megalázó és hossza­dalmas eljárásnak kell mindig eleget tennem, hogy saját hazámban, sa­ját házamban tölthessek el nyaranta pár hónapot. Az osztrák határ 8, a cseh pedig 6 km-re van tő­lünk. Szomszédaim - ma­gyar őslakók - minden to­vábbi nélkül átjárnak min­den hét végén valamelyik

Next

/
Thumbnails
Contents