Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
A KALAPOS KIRÁLY 59 a magyar és cseh királyi trónra lépett, de a valóságos hatalmat továbbra is Mária Terézia gyakorolta. Pedig az ifjú császár-király égett a tettvágytól. Utazásai, tanulmányai alapján megfogalmazódtak reformelképzelései, amelyek egy részét még anyja ellenállása miatt nem tudta végrehajtani. Heves vitáik voltak a hadsereg és a közigazgatás reformja, valamint az egyház hatalmának korlátozása kérdésében. Maga a királynő is kezdeményezett bizonyos reformokat, de ezek mértéke és végrehajtásának üteme tekintetében fiáénál mérsékeltebb álláspontra helyezkedett. Mindez a természeténél fogva heves és türelmetlen Józsefet lefojtotta, és egyeduralomra lépésekor egyszerre robbanó energiával töltötte el. A hatalom csúcsán Anyja halálakor, 1780-ban József harminckilenc éves, érett férfi, aki a hosszú várakozás éveiben nemhogy lehiggadt volna, hanem ömérséklete inkább csökkent, és annál is inkább hajlott a gyors, gyakran nem kellően előkészített döntésekre, mert attól tartott, hogy nem lesz elegendő ideje tervei végrehajtására. Legfőbb céljának az összmonarchia, az egy központból határozott elképzelések és egységes előírások szerint irányított állam megvalósítását tekintette. A kormányzás rendszerét felvilágosult elvek alapján ésszerűsíteni akarta, s eközben nem vette figyelembe az egyes területek hagyományait, történelmi sajátosságait. Központosító rendeletéit azonnal Magyarországra is kiterjesztette. Hogy a történelmi magyar közjog és a rendi kiváltságok ebben ne akadályozzák, nem koronáztatta magát magyar királlyá, s-ógy az ország törvényeinek betartására intő koronázási hitlevelet sem kellett aláírnia. Uralkodásának első éveiben a katolikus egyházat kívánta az uralkodó világi hatalmának alárendelni, továbbá a Rómától való függés csökkentése végett a tanító és gyógyító rendek kivételével feloszlatta a szerzetesrendeket. A papképzést államilag ellenőrzött intézményekben központosította, türelmi rendeletével lehetővé tette a protestáns egyházak és intézmények kevéssé korlátozott működését, továbbá engedélyezte a zsidók vallásgyakorlását, felekezeti iskoláztatását, ipari foglalkozásvállalását és bérelt földeken történő gazdálkodását. Egyszerűsítette és átszervezte a közigazgatás rendszerét, gyakorlatilag megszüntette a vármegyei önkormáhyzatot és a megyék egymás közötti írásbeli érintkezését. Egyúttal megszüntette a kiváltságos területek önállóságát (a szászok, székelyek, jász-kunok korábbi privilégiumait). Anyja korábbi rendeletét továbbfejlesztve, a birodalom egész területén megszüntette az örökös jobbágyság intézményét, és csökkenteni kívánta a jobbágygazdaságok terheit, a földesúr és a jobbágyok közötti pereket kivette az úriszék hatásköréből. Elrendelte az oktatásügy, a büntetőjog reformját, a népszámlálást és az országos földmérést. S elkövette azt a hibát, hogy a magyar szent koronát Bécsbe szállíttatta. Egyeduralkodásának tíz éve alatt több ezer rendeletet alkotott, amelynek jó részét azonban soha nem hajtották végre. Az elégedetlenség és értetlenség mégis a forradalom küszöbére sodorta a birodalmat. Küzdelmes életútjának talán legnagyobb tanulsága, hogy a felülről indított reformokat a társadalmi ellenállás arányában olykor erőszak alkalmazásával kell végrehajtatni. Királysirató Utolsó hónapjaiban a tbc átterjedt a veséire és a beleire is. Ettől erős görcsök és ráadásul harmadnapos maláriás lázak gyötörték. Orvosai közül Quarin, a bécsi közkórház igazgatója, aki közölte a beteggel, hogy csak hetei vannak hátra, nagy pénzösszeget és báróságot kapott bátorsága jutalmául. Utolsó napjaiban nem szabott határt többé érzelmei feltörésének sem. Fájdalmasan őszinte levelekben búcsúzott híveitől, családtagjaitól. Hívására Bécsbe induló szeretett öccsét, Lipótot már nem várhatta be, 1790. február 19-én hajnali 5 óra után kiszenvedett. Három hét híján nem tölthette be negyvenkilencedik életévét. Még nem lehelte ki tevékeny lelkét, amikor Bécsből zajos népünnepély kíséretében elindították Budára a koronát, és Antikrisztusként átkozták a haldoklót. Ecce Homo. íme, az ember sorsa, aki Magyarországot a fejlettebb európai nemzetek sorába kívánta emelni. PUSZTASZERI LÁSZLÓ II. József a halálos ágyon reprodukció: barnaföldi Gábor
