Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
26 KILÁTÓ nére, hatalmas lelkesedés és szeretet köt az óhazához. Mindent elkövettünk azért, hogy az a néhány magyar, aki ide vetődött, megtartsa a nyelvet. Ezért hoztuk létre a Bolíviai Magyarul Beszélők Klubját. A tagok között a Magyarországról kivándoroltakon kívül vannak olyan bolíviaiak is, akik Magyarországon tanultak és magyar a feleségük. Ezek között a legtöbb mérnök, de akad olyan is, akinek aranybányája van, és ott hasznosítja a Magyarországon tanultakat. Az „anya" marad... Hogy mennyire kötődik például a Teller család Magyarországhoz, azt az is bizonyítja: Tibor mind a négy gyerekének, bolíviai útlevele mellett, magyar útlevele is van. Hogy mi szükség van a négy, Bolíviában élő gyermeknek magyar útlevélre? Teller ezt válaszolja:- Minden szülőnek kötelessége, hogy biztosítsa, ha a gyerekei felnőnek, választhassanak: hol és hogyan akarnak élni. Ezzel az egyszerű „adminisztrációs” húzással bármikor úgy dönthetnek, hogy Magyarországra mennek. Mi a feleségemmel úgy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint minden normális ember, aki elfogadja az országot, ahol lakik, de nem felejtheti el a szülőföldjét. A megtagadás olyan, mintha megtagadnánk a saját anyánkat. A befogadó állam lehet az „apa”, de a szülőföldje az „anya” marad. Visszatérve a magyarul beszélők klubjára, az elbeszélésből kiderül, hogy a klub rendezvényeit Teller finanszírozza. Egyébként is hozzá fut be minden magyar, bárhonnan érkezzék is. Ez persze azt is jelenti, hogy elég sok furcsa figurával hozta össze a sors. A chilei kaland óta óvatosabb, ezért a kétesnek tűnő elemeket még „igazoltatja” is. így került a kezébe egyszer a hatvanas években egy magyar királyi útlevél. A tulajdonosa kedves magyar vagány volt, aki 1956-ban jött el Magyarországról. Az útlevél különösségét még csak fokozta, hogy „Bundesrepublik Deutschland” feliratú bőrtokba volt berakva. Ezzel az útlevéllel járta be a világot, és sehol semmilyen kellemetlensége nem származott belőle. Ha egyegy dél-amerikai országban az útlevelet vizsgáló tisztviselő értetlenül pillantott fel, és megkérdezte, mégis, milyen útlevél ez, ő csak ráförmedt: Nem tud olvasni? Ezzel a dolog be volt fejezve. (Ez a módszer Dél-Amerikában különösen azért válhatott be, mert igen magas az analfabéták száma. Bolíviában ma például hivatalosan a lakosság 35-40%-a írástudatlan, valójában ez a szám 60- 65% lehet.) Amikor az üzletmenetről faggattam, azt mondja, nem panaszkodhat.- A VAIFRAMA jól bejáratott cég, és sokat jelent, hogy a köztársasági elnök állandó megrendelőm. 1962 óta udvari szállító vagyok, és ez jó referencia. Bár most már sok nagy szálloda is található La Pazban, mint például a Sheraton, de ezek olyan rezsi:
