Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
SPORT 57 Uj elnök itt, új elnök ott... A sportszakszövetségek újjáalakulása számos személyi változással is járt. Az állami felügyelet nélkül, minimális állami támogatással működő testületek vezetése ugyanis a sportvezetőktől a korábbiaktól merőben eltérő erényeket követel Dr. Török Ferenc Igazi korteshadjáratok után, személyi összecsapásokat sem nélkülöző félnapos, vagy ennél is hosszabbra nyúló tanácskozások keretében alakultak újjá, önállósultak a sportágak szakszövetségei. A közvetlen vezetést jelentő elnökségekben csaknem teljes az őrségváltás. A személyes torzsalkodások mellett az is nehezítette, lassította a döntéseket, hogy demokratikus szervezetek alakulásáról lévén szó, előbb az alapszabályt kellett elfogadni, elfogadtatni. A változások mértékére jellemző, hogy a nyári olimpiai játékok műsorán is szereplő sportágak közül csak hatban maradt a régi elnök. A birkózóknál Bíró Mihály bankigazgató, a súlyemelőknél Eck Tibor, szőnyeggyári igazgató, a tornászoknál Mezei Gyula, nyugalmazott fővárosi tisztviselő, a sportlövőknél llcsik Sándor helyettes belügyminiszter, a kajakosoknál Boldizsár István, a Calderoni írószergyár igazgatója, a röplabdásoknál pedig dr. Dávid László, vendéglátóipari igazgató kapott bizalmat. Ám közülük az utóbbi három a szöuli olimpiát követő időben került a szövetség élére. A további szövetségekben egykori ismert sportolók vagy sikeres gazdasági szakemberek kapták kezükbe a titkos szavazással lebonyolított választások során azt a bizonyos marsallbotot. így a volt válogatott versenyzők, olimpiai bajnokok közül az öttusázó dr. Török Ferenc, a vízilabdás Bodnár András, a vívó Kamuti Jenő, az asztaliteniszező Harcsár István és a kosárlabdás Prieszol József kapott bizalmat - azaz a szakma került előtérbe. De a szakmailag jól felkészült, hozzáértő elnökök közé sorolhatjuk Sermer Györgyöt, a kiváló mérkőzésvezetőt, az Orion-szerviz igazgatóját, az ökölvívó-szövet-Bodnár András ség új vezetőjét is. Más sportágakban, mint atlétikában Kaszás Ferenc, a Hungalu helyettes vezérigazgatója, labdarúgásban Laczkó Mihály a Kábel Művek vezérigazgatója, kézilabdában Dobrovits Péter, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, evezésben Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, sakkban Kunos Péter pénzügyminiszteri államtitkár, teniszben Csabai Béla, a VÁÉVBRAMAC magyar-osztrák vegyes vállalat ügyvezetője révén menedzser típusú, sikeres üzletemberek ültek az elnöki székbe, Kamuti Jenő akiktől a szövetség anyagi bázisának megteremtését is várják, remélik. Úszásban rendhagyó módon két szövetség is alakult, s mindkettő Vitray Tamást, az ismert televíziós riportert kívánt az elnöki tisztségben látni. (Vitray úgy nyilatkozott, nem vállalja a tisztséget. - A szerk.) Az önállóság a jelenlegi helyzetben kétélű dolog. A demokratikus működéssel egy időben ugyanis nemcsak az állami sportvezetés befolyása szűnik meg, hanem az eddigi központi segítségről is le kell mondani. Az egyes szövetségek legfeljebb bér jellegű kiadásaik fedezetét kapják meg az államtól. A működés költségeit maguknak kell előteremteniök. Ez viszont a mai gazdasági helyzetben sok esetben megoldhatatlan feladatnak tűnik. Éppen ezért sokan, nagyon sokan féltik a magyar sport jövőjét... V. D.
