Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-01 / 3. szám

BESZÉLŐ KÉPEK 49

MÁRTON ÁRPÁD

A Csík vármegyei Gyergyóalfaluban született, 1940-ben. Marosvásárhelyen a Zenei és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Csíkszeredában lett középiskolai tanár. Első egyéni tárlatát még főiskolásként rendezte, majd több városban és külföldön is bemutatkozott alkotásaival. Munkáit szigorú egyszerűség és célszerű lényeglátás jellemzi. Szülőföldjének hétköznapi világát, a székely emberek életkörülményeit eleveníti meg. Művészetről vallott nézeteit írásban is kifejtette „Egy rögeszme genezise" című esszékötetében.

>•. „teszik közkinccsé az erdélyi művelődési hagyományokat.

„Erdélyi csillagok” címmel öt erdélyi festő (Antal Imre, Kádár T. Tibor, V. Kedei Zoltán, Márton Árpád és Páll Lajos) képeiből vándorkiállítást állítottak össze, amelyet már több magyarországi városban bemutattak. Igen jó sajtóvisszhangja volt a Nagykátán rendezett „Kolozsvár kövei” című kiállításnak és a budapesti „Köröndi székely fazekasság” címűnek is, amely a maga műfajában olyan színvonalas és gazdag volt, amilyent profi néprajzosok sem igen rendeztek eleddig.

Az elmúlt esztendőben Incze János, dési festőművész 80. születésnapja alkalmából rendeztek kiállítást. Az idős mester nyerte el elsőként az alapítvány által létrehozott Kájoni János-díjat. A 17. században élt csíksomlyói ferences szerzetesről elnevezett művészeti dijjal anyaországon kivül élő magyar képzőművészeket tisztel meg az alapítvány.

Terveik között - az elmúlt őszi NSZK-beli bemutatkozás után - három újabb külföldi bemutatkozás is szerepel: Lengyelországban, Finnországban és Svédországban.

ZIKA KLÁRA

6. Antal Imre: Gyimesi táj I.

7. Márton Árpád: Csíkban

8. Páll Lajos: Ősz (Korond)

9. Páll Lajos: Tél (Korond)

INCZE JÁNOS

Szinérváralján született, 1909- ben, kézműves családban. Iskoláit Nagybányán és Szatmáron végezte. Volt kertész, kereskedőinas, majd kézifestő a kolozsvári porcelángyárban. Később - már érett fejjel - tanítóképzőt végzett a híres nagyenyedi kollégiumban. Kenyerét mindvégig pedagógusként kereste, kivált a zenei oktatásban jeleskedett. Festészetet Kolozsvárott és Nagybányán tanult, szabadiskolában. Művészi fejlődését nagymértékben meghatározta az erdélyi irodalom. Nem csak fest, ír is. 1982- ben megjelentette visszaemlékezéseit Önarckép címmel. 1941-ben rendezték első kiállítását, Kolozsvárott. Jelenleg Désen él.