Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Kiállítás a Budapest Galériában Amerikai magyar festők Érdekes, sőt kifejezetten izgalmas kiállítást láthatott a közelmúltban a Budapest Galéria közönsége. Az Egyesült Államokból négy magyar festő: Dávid Lajos, Nónay Pál, Tar László és Zugor Sándor mutatta be alkotásait. Mind a négyen a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanultak, mégpedig ugyanabban az időben, 1941-46 között. Közösek tehát a gyökereik, közösek azok az élmények is, amelyeket a második világháború alatt meg kellett élniük. Közös továbbá a négy művészben, hogy miután 1946-47 táján elhagyták Magyarországot, második hazájuknak az Egyesült Államokat választották, s ott találták meg egyéni stílusukat, ott váltak ismertté, mondhatnék, ott csináltak karriert. Dávid Lajos sajnos már nem érte meg a budapesti kiállítást, hosszas betegség után 1989 januárjában elhunyt. Képei komolyak, már-már komorak, egy sokat szenvedett ember üzenetei. Az erdélyi származású Nónay Pál most bemutatott képeit egy erdélyi hazalátogatás után festette. Ám a szülőfölddel való találkozás során a művészt nem a táj ihlette meg, hanem a „tiszta szobákban őrzött múlt, a fiókok titNónay Pál: Zsinórkollázs ka”. Képei finomak, cizelláltak, elgondolkodtatóak. Tar László ezúttal nem festményeivel mutatkozott be a magyar közönségnek, hanem grafikáival és fametszeteivel. Ezek az alkotások egytől egyig Amerikát ábrázolják, ahogyan egy magyar művész látja: a számára kissé groteszk, kissé komikus, eleven és pezsgő Amerikát. Zugor Sándor a főiskolán Szőnyi István növendéke volt, majd 1947-től két éven át a Római Magyar Akadémián ösztöndíjasként tanult. A hajdani mester hatása és a római évek is jól felismerhetők stílusán. Még akkor is, ha képein kizárólag New York-i élményeiről szól, illetve a világváros felhőkarcolói, fényreklámjai között megbúvó magányról. A művészek a kiállítás anyagából egy-egy képet a Magyar Nemzeti Galériának és a Budapest Galériának ajándékoztak. * A közelmúltban egyedülálló vállalkozásba kezdett a Budapest Galéria, amikor létrehozta a Monumart nevet viselő menedzserirodáját. Ez az iroda tulajdonképpen arra vállalkozik, hogy köztéri és kamaraméretű szobrokat, szobai szökőkutakat értékesítsen, illetve megrendelésre portrékat, plaketteket, emlékműveket, síremlékeket készíttessen neves magyar szobrászművészekkel. A Monumart köré a magyar szobrásztársadalom színe-java gyűlt öszsze, s jelenleg több mint száz művészt foglalkoztat az iroda. A megrendelő a Budapest Galéria állandó kiállításán, illetve a katalógusból válogathat a legfrissebb alkotásokból. S ha netán nem talál kedvére való művet az egyébként meglehetősen gazdag kínálatban, akkor saját elképzeléseit is megvalósítják a Monumart művészei. Még arra is kínálkozik lehetőség, hogy néhány hetes magyarországi látogatása során valaki portrét, mellszobrot készíttessen magáról. És hogy kik voltak a Monumart eddigi történe-A 301 -es parcella emlékplakettje te során a megrendelők? Természetesen elsősorban intézmények, szervezetek, egyesületek. Ám akadtak olyan hazai és külföldi műgyűjtők is, akik a kiállításon szinte beleszerettek egy-egy alkotásba, s magukkal vitték a kiszemelt szobrot. Mert annak sincs akadálya, hogy valaki határainkon túlra vigye a műalkotást, pedig a Monumart kizárólag egyedi alkotásokra és nem pedig szériában került szobrokra illetve nem másolatokra vesz fel megrendelést. Á. É. Kampfl József: Széchenyi Tar László: Fametszet 8 Közérdekű célra Németh László örökségét ápolják Mint Grezsa Ferenc irodalomtörténész, a Németh László Társaság elnöke rámutat: az író nevéhez nemcsak e századi irodalomtörténetünk egyik legfontosabb teljesítményének megalkotása fűződik, hanem a közügyek önzetlen támogatása is. Németh László iskolaorvosi, rádiós és írói jövedelméből folyóiratokat tartott fenn, a tanyai diákokat segítette. Kossuth-díjának összegét a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Könyvtárnak adományozta. E családi hagyományt folytatják leányai, midőn közérdekű célra alapít-
