Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Lesz-e újra ERDÉLYI Bolyai Egyetem? különböző európai egye-A Marosvásárhelyen megjelenő, Erdélyi Figyelő című képes hetilapban Balázs Sándor egyetemi tanárral, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Kolozs megyei szervezetének elnökével készített interjút Barabás László. A professzor elmondta, hogy a sok támadás ellenére van remény arra, hogy újra induljon a Bolyai Egyetem. Nagy szükségük van erre, hiszen ha nincs felsőfokú intézménye a több mint két és fél milliós magyarságnak, akkor csökkent értékű a kultúrája. A leglényegesebb ellenvélemény az, hogy az egyetem visszaállitásával szeparatizmust szítanak a magyarok. Balázs Sándor emlékeztet arra, hogy nem volt szeparatizmus a két külön egyetemen, a Babesen és a Bolyain, hiszen nem különültek el mereven egymástól, s nagyon jó kapcsolat volt a kollégák és diákok között is. A felhívást az egyetem újraindítására a Bolyai Társaság tette közzé, amely az RMDSZ munkacsoportjaként jött létre. Mint olvassuk, a Bolyai Társaság fő célkitűzése: tevékenyen hozzájárulni a felsőfokú magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítéséhez. Ezen belül, elsődleges feladata magának a Bolyai Egyetemnek a beindítása. A társaság teljes anyagot állított össze, melyet Az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szóban Bagu Balázs, a bátyúi középiskola tanára az anyanyelvi oktatás válságáról ír.- Sajnos, nem voltak anyanyelvi óvodák, s a temeknek is elküldött, elsősorban azoknak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén tanítanak. Számukra példakép, ahogyan Finnországban az egyetemeket megszervezik; az aránylag kevés számú svéd lakosságnak önálló egyeteme van. Balázs Sándor elmondta, hogy úgynevezett Bolyai Alapot hoznak létre az egyetem beindítására. Ugyanis kiderült, hogy senkitől sem várhatnak anyagi támogatást. i Én csak egy dolgot tudok - nyilatkozta Balázs Sándor -, és ebben biztos vagyok: a Bolyai Egyetem mindenképpen megindul Kolozsváron. Hogy mikor? Ez annak a függvénye, hogy Románia mikor ismeri el: számára az egyetlen járható út az, amely az Európa Házba vezet, s ehhez a nemzetiségek jogainak biztosítása elengedhetetlen. Beadványunkra egyelőre még semmiféle választ nem kaptunk. A Bolyai Társaság most aláírásokat gyűjt az egyetem visszaállítására. Ezeket hazai és nemzetközi fórumokon is felhasználják majd, bizonyítandó, hogy a magyar tannyelvű egyetem nélkülözhetetlen biztosítéka a romániai magyar kultúra, a romániai magyarság fennmaradásának. mai napig nem alakult ki egy olyan hálózat, amely az óvodától az egyetemig biztosítaná az anyanyelven való képzést. Különösen a szórványban élő magyarság van nehéz helyzetben, hiszen korábban semmiféle anyanyelvi oktatásban nem volt része, most kezdődött csak meg a szervezés. A szerző Gárdonyi Géza szavait idézi: „Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszíti, Isten se adja vissza többé.”- A fának nem lehet a gyökerét kicserélni. Az anyanyelvet sem lehet, nem szabad mással felváltani. Ha a gyerek nem anyanyelvén tanul az iskolában, lelkileg törik öszsze. Az a gyerek, akit megfosztottak az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, A Bukarestben megjelenő romániai magyar hetilapban, a Hétben, Tófalvi Zoltán a Nemzetközi Transsyilvania Alapítványról, annak céljairól és visszhangjáról kérdezte Sütő Andrást, akit Tőkés László javaslatára az 1990 tavaszán Budapesten létrejött alapítvány elnökévé választottak. Azóta az alapítványra szüntelenül záporoznak a rágalmak és a vádaskodások.- Minden jel szerint az alapítvány rágalmazása is csak ürügy a személyem elleni uszításra - mondja Sütő András. - Erre utal az újabb gyilkos merényletre biztató sajtókampány is. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnöki tisztsége újabb alkalom a frontális támadásra, az összetűzésre, holott - s ezt mindenkiben szeretném tudatosítani - az alapítvány egyetlen és legfőbb célja: jogi és anyagi segítséget nyújtani mindazoknak, akik a Ceausescu-diktatúra elől, vagy a véres márciusi események után menekülve elhagyták az országot, és most egy új demokratikus nem csupán a nyelvet veszíti el, hanem a kultúrát is, s talajtalanná válik.- Eljött az idő, hogy végre taníthatják az iskolákban a magyar nép történetét, de még tovább kell lépni, mert a honismeret megköveteli nemcsak a múlt feltárását, hanem azt is, hogy a gyermekekkel megismertessék a ! vidék földrajzát, népköltészetét, irodalmát. A szerző a családi nevelést is rendkívül fontosnak tartja, mint a nemzet alapját. Ezért fontos, hogy a gyerek ismerje családja történetét, hiszen ezáltal kötődik a múlthoz. Románia megteremtésében reménykedve, haza kívánnak jönni. A vádpontokra válaszolva, vagyis, hogy miért Nemzetközi Transsylvania az alapítvány neve és miért Budapesten működik az irodája, Sütő András elmondta, hogy a menekültek döntő többsége erdélyi származású, és nagy részük Magyarországon állapodott meg. Alaptalan az a rágalom is, hogy csak magyarokat támogatnak, hiszen nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit segítenek, aki haza akar térni. Az anyagi fedezet az összmagyarság hozzájárulásából teremtődött meg. Nem lehet szentebb feladatunk annál, fejtegeti a kiváló író, hogy akit csak lehet, hazahívjunk. A mostani sajtótámadásokból, uszításokból világosan kiderül, hogy a szerzők leghőbb vágya, hogy a menekülők, elsősorban a romániai magyarok ne is térjenek vissza hazájukba. Céljukat, a vér- és fajtiszta Románia eszményét minél hamarabb szeretnék megvalósítani. Új szellemet az iskolákban! KAKPAT/ tlGAZ Nemzetközi Transsylvania Alapítvány
