Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
12 KRÓNIKA Tudósítás a 30. Tanulmányi Napokról A Mikes folytatja A Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a nyugateurópai magyarság egyik legrégibb - 1951-ben alapított - kulturális szervezete 30. Tanulmányi Napjait tartotta a hollandiai Eefde-ben. Előzetes híradásunk után - amely néhány távolmaradás miatt sajnos nem lehetett pontos - most részletes beszámolót közlünk a tartalmas eszmecseréről. Az ez évi Tanulmányi Napok több szempontból fontosaknak tekinthetők. A kör elnöke, Tánczos Ottó, megnyitójában kijelentette, hogy a Mikes Kör a jövőben is folytatja Tanulmányi Napjait. A kör nem politikai megfontolásokból alakult meg. Benne politikával nem foglalkoztak, hanem kulturális kérdésekkel: irodalommal, művészettel, tudománynyal. A „Mikes” hollandiai központú szervezet, amely a világot Hollandiából holland módon szemléli, de magyar szívvel, sorsközösségtudatból folyó érdeklődéssel. Az idei Tanulmányi Napok különös alkalmat kínáltak, mert a megváltozott politikai helyzet következtében most sikerült egy műsor keretében összegyűjteni a Kárpát-medence minden országából illusztris előadókat, együtt olyanokkal, akik már hosszú idő óta Nyugat- Európában élnek. Kibédi Varga Áron megnyitójában kitért arra, hogy a nyugat-európai kulturális szervezeteknek különös feladatuk van és marad a magyar szellemi életben. Az eszmecsere során különböző gondolatok merültek fel a jövendő tevékenységekre vonatkozóan. Dobos László „A csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra - Hazánk Európa” című kimerítő előadásában áttekintést adott a szlovákiai magyarság életéről és problémáiról, különös tekintettel annak kulturális szempontjaira. Hangsúlyozta, hogy a magyarság és a magyar kisebbségek kérdése európai összefüggésben nyerhet kellő megoldást, amint azt előadásának alcíme is aláhúzta. Jászay Antal a mai politikai helyzetképet vizsgálta Európában, „Miért nincs harmadik út?” című előadásában, majd Balia D. Károly távollétében A Hatodik Síp című folyóirat kiadója, a Mandátum kiadó nevében Németh István Budapestről adott áttekintést egyrészt a kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről, másrészt a magyar irodalom ottani helyzetéről. Péter László „Montesquieu paradoxonja a szabadságról és a magyar alkotmány” című, mélyenszántó előadásában a magyar alkotmányt vizsgálta Montesquieu alapelvei alapján, beleállítván azt a múlt magyar alkotmányos hátterébe. Nagy bizalommal nyilatkozott a jelen magyar alkotmányról és abban csak egy „felsőház”-at hiányolt, bár megértette, hogy ez a jelenlegi körülmények között még - talán túlságosan fékező szerepet töltene be. Lászlóffy Aladár „A Vezúv lejtőin - Mikestől napjainkig” című előadásában Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából a kör névadójának jelentőségét vizsgálta a mai magyarság számára, bárhol a világon. Illyés Kinga előadóestje a Tanulmányi Napok egyik fénypontja volt. „Szabadság, mit jelent ez? Karácsonytól húsvétig Erdélyben” cím alatt költemények, prózaművek, újságcikkszövegek megrázó és felkavaró zuhatagában feltárult előttünk teljes drámaiságában az erdélyi magyarság sorsa és az az üzenet is, hogy ott kell helytállni és nem belemenekülni a nagyvilágba. Gyimesi Éva (Kolozsvár) „Gyöngy és homok” című előadásában a kisebbségi élet feladatát, küldetését, etikáját vizsgálta, amelyre példaként az igazgyöngy előállását használta. A kagylóba került homokszem, bár fájdalmat okoz annak, belőle mégis érték áll elő: a gyöngy. A kisebbségi életből, annak szenvedéséből kulturális, erkölcsi értékek fejlődnek ki. A Tanulmányi Napok legmegszólítóbb előadását hallották ebben a jelenlevők. Fejtő Ferenc „Eötvös József időszerűsége” címmel tartott előadása e nagy magyar politikus, író és politikai gondolkodó (1813-1871) életművét rajzolta fel, egyben, rajta keresztül, a magyar liberalizmus gyökereit is felmutatván. Czigány Imre „Magyarország európai lehetőségei, Esélyek és veszélyek” című előadásában Magyarország számára a jövőben - különösen hoszszabb távon - komoly lehetőségeket látott az európai gazdasági térségben. Aláhúzta, hogy Magyarországnak a Kárpát-medencében erőteljes gazdasági gócponttá kell kifejlődnie, ami az ország és ezáltal a magyarság súlyát minden tekintetben megnövelheti. Tóth Miklós - „Európa vallási arca és a magyarság” címmel - a vallással mint emberi jelenséggel foglalkozott, és ebből kiindulva a különböző, az európai kultúrát meghatározó vallások gondolkodásbeli és magatartásbeli struktúráját vizsgálta, melyek korunk embere életét is befolyásolják. Megjegyezte, hogy Magyarország évszázadok óta több vallás kompromisszumos társadalmi és politikai állapotában él, és ezáltal eleve nyitott a variált világszemléletű nyugati kultúrvilág felé. Az előadó egyébként többek közt a nacionalizmust, a liberalizmust és a szocializmust is vallásos mozgalmakként kezelte. Az Esterházy Péter betegsége következtében előállt szabad műsorhelyet felhasználva (előzetes beszámolónkban még az ugyancsak távol maradó Balia D. Károly és Kodolányi Gyula szereplését is jeleztük) a vezetőség teret adott Kiss Gyula tárca nélküli miniszternek - aki egészen más okokból éppen látogatást tett Hollandiában -, hogy a jelenlegi, magyarországi helyzetről adjon képet a jelenlevők számára, ide értve a Nyugaton élő magyarsággal kapcsolatos gondolatokat is. A Mikes Kelemen Kör vezetősége évente megkér egy írót vagy irodalmi kritikust, hogy előadásban méltasson egy olyan magyar írót, aki megítélése szerint, erre különösen méltó. A kör ezen írónak ítéli oda „Magyar Irodalmi Figyelő” nevű irodalmi díját, amelyről diploma és emlékérem tanúskodik. Ezen irodalmi díj alapgondolata többek közt abban van, hogy a magyar szellemi életben az irodalomnak nagy jelentősége van. Ez évben Kibédi Varga Áron a partiumi Pusztai János életművét méltatta, s akit ő az egyik legnagyobb élő magyar prózaírónak tekint, akinek olvasását és megértését azonban írói módszere nem teszi könnyűvé. A „Magyar Irodalmi Figyelő” előadás elhangzása után került sor a hagyományos Irodalmi Estre, amelyen a jelen levő írók olvasnak fel írásaikból. A Tanulmányi Napok keretében Prágay Dezső - a kör volt elnöke, aki 1959-ben a Tanulmányi Napok sorozatát elindította - a Hungarian American Alumni Association Buffalo-csoportja nevében átnyújtotta Gyimesi Évának a Jus Humana Alapítvány 1990. évi díját és Illyés Kingának a Hungarian Revolution tiszta ezüst emlékérmét elismerésként nagy és nemes munkájukért. (A Hollandiai Mikes Kelemen Kör vezetőségének sajtóközleménye alapján.)
