Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
KRÓNIKA 7 A SM1KK is hazatért Amerikai állampolgárok figyelmébe Luganóról Szegedre Nem kell vízum Számos Nyugaton élő magyar közösség rendezte meg összejövetelét a közelmúltban Magyarországon, így például a Szivárvány című chicagói folyóirat szerkesztősége Csobánkán, a Genfi Akadémiai Napok-konferencia a Magyar Tudományos Akadémián, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) pedig a szegedi Forrás Szállóban. „A szűkülő vagy táguló horizontok?” című, színvonalas szegedi konferencia témája „a magyar-magyar kapcsolatok a megváltozott helyzetben” volt. A kongresszus védnökei a József Attila Tudományegyetem II. Számú Magyar Irodalmi Tanszéke és a Hitel Lap- és Könyvkiadó Kft. voltak. A hazai előadók között volt Pomogáts Béla, Endrey Antal, Krisztóczky László, Olasz Sándor és Bálint Pataki József. Nagy visszhangot kiváltó előadást tartott Balia D. Károly a kárpátaljai, Csorba Béla a jugoszláviai, Gál Sándor a csehszlovákiai magyarság helyzetéről. Eva-Maria Bárki ügyvédnő Ausztriából a közép-európai kisebbségek helyzetének nemzetközi megítélését vette számba, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége lépjen ki a nemzetközi politikai élet porondjára. Juhász László (Németország) „A nyugati magyarság kötelességei és jogai a szabad Magyarországgal szemben” címmel tartott előadást. A résztvevők tiszteletére fogadást adott a JATE rektora. A magyar-magyar kapcsolatokról tartott kerekasztalbeszélgetésen Entz Géza politikai államtitkár mellett részt vett Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és Duray Miklós, csehszlovákiai parlamenti képviselő. LUGANÓI TANULMÁNYI NAPOK SVÁJCI MAGVAR IRODALMI ES KÉPZŐMŰVÉSZETI KOR Az egyik legjelentősebb múlttal rendelkező nyugati magyar szellemi műhely, a SMIKK jövőjéről B. Szabó Péter gépészmérnök, a kör főtitkára a következőket mondotta munkatársunknak:- A megváltozott helyzetben kapcsolatainkat szeretnénk továbbépíteni az óhazában. Mindenekelőtt a kulturális intézményekkel, egyetemekkel, könyvtárakkal és nem utolsósorban a kormány mellett működő, a külföldi magyarság ügyeivel foglalkozó hivatallal. Szeretnénk rendezni kapcsolatainkat Magyarország külképviseleteivel, főképpen az egyes országokban működő kultúrattasékkal. Remélem, segítséget tudunk nyújtani a magyar kisebbségi szervezeteknek is. A Hitel Kft.-be való betársulásunk létezésünk meghosszabbítását is jelenti, hiszen ezután nem Robinson-szigetként veszünk részt az egyetemes magyar vérkeringésben. Mintegy egy esztendeje társultunk be a kft.-be egymillió-kétszázezer forinttal. Mivel Nyugaton csaknem teljesen leállt a magyar könyvkiadás, arra gondoltunk, hogy értékesebb tanulmányainkból válogatást jelentetünk meg idehaza, valószínűleg a szegedi egyetemi kiadó gondozásában. Az Egyesült Államokban tett hivatalos útján a magyar miniszterel. nők, Antall József jelentette be: amerikai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Magyarországra. A részletekről Sztankovics Imrétől, a Magyar Külügyminisztérium konzuli főosztálya vezetőjétől kértünk felvilágosítást. Sztankovics úr elmondta: a november 1-jén életbe lépő rendelkezés minden olyan amerikai állampolgárra vonatkozik, aki hivatalos vagy magáncéllal három hónapnál kevesebb időt kíván hazánkban tölteni. Természetesen ilyen esetekben fölmerül a kölcsönösség kérdése. Nekünk azonban - fejtegette a diplomata - figyelembe kell vennünk: jelenleg csak tiz, fejlett nyugat-európai országnak és Japánnak van teljes viszonossági alapon vízummentességi szerződése az Egyesült Államokkal. Korábban ők is egyoldalú mentességet biztosítottak. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy az USA hagyományosan befogadó ország. Az Egyesült Államok Kongresszusának határozata szerint 1991 őszéig teljes viszonossági alapon újabb vízummentességi szerződés nem köthető. Ekkor megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a kölcsönösség a Magyar Köztársaságra is kiterjedjen. Az USA azonban már most könnyítette, gyorsította és illetékmentessé tette a vízumkiváltást a magyar állampolgárok részére, és ígéretet kaptunk arra, hogy a többszöri belépésre jogositó vízumkiadást is megfontolás tárgyává teszik. A konzuli főosztály vezetőjétől azt is megkérdeztük: mennyire „értékes” manapság a magyar útlevél, azaz milyen mértékben teszi lehetővé tulajdonosai számára a szabad mozgást. Sztankovics úr úgy fogalmazott, hogy a Magyarország iránti szimpátiának és megnövekedett bizalomnak köszönhetően a magyar útlevél európai útlevéllé lett, azaz, egy-két kivétellel, vízum nélkül is belépésre jogosít az összes európai országba. A Magyar Szellemi Védegylet felhívása A nemzet színházáért A Magyar Szellemi Védegylet Ideiglenes Intéző Bizottsága az építendő új Nemzeti Színház ügyében nemrég körkérdéssel fordult a hazai és a határainkon túli magyar értelmiség képviselőihez, a kormánynak pedig valamennyi eddigi döntés felülvizsgálatát, a felelősök néven nevezését és szigorú elszámoltatását javasolta. A védegylet ezúton kéri a közadakozó magyar társadalmat, mindazokat, akik korábban pénzbeli vagy más adományokkal segítették a pártállam „Nemzeti Színház”-akcióját, hogy amennyiben van közérdekű, fontosnak érzett mondanivalójuk a régi Nemzeti Színház lerombolásáról vagy arról a negyedszázados huzavonáról, ami ezután következett, ha véleményt kívánnak nyilvánítani arról, hogy az összmagyarság nemzeti színháza hol épüljön meg, vagy hogy azt milyennek szeretnék látni, írják meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket, gondolataikat és elképzeléseiket az alábbi címre: Magyar Szellemi Védegylet, Krúdy Emlékház, 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 5.
