Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-01 / 21. szám
34 A HATÁR TÚLOLDALÁN Az egyik hét végén vendégeket fogadtak a cserkésztáborban. Pungor Ernő akadémikus, az 1992-re tervezett Magyarok Világtalálkozója előkészítő bizottságának elnöke, a nagyszabású programról tájékoztatta a jelenlevőket, Komlós Attila, az MVSZ megbízott főtitkára pedig új feladatairól. S mivel itt voltak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetői is, kihasználták az alkalmat, hogy elmondják az MVSZ főtitkárának, milyen segítséget várnak. Elsősorban kezdeményező szerepre gondolnak, például a kulturális cserék területén. Példaként említették, hogy a győri és a dunaszerdahelyi könyvtár vezetői kialakíthatnának valamilyen közvetlen együttműködést, hogy a felvidéki magyarok is kölcsönözhessenek könyveket, folyóiratokat a győri könyvtárból, hiszen most már oly drága a könyv, az újság, hogy képtelenek megvenni. Jó lenne az is, ha a győri galéria gondolna a szlovákiai magyar festőkre is kiállításai rendezésekor. MAGYARORSZÁGI TISZTEK A vasárnap reggeli ökumenikus istentiszteleten magyarországi és külföldi magyar lelkészek szolgáltak, köztük Máté György katolikus és Nagy Bálint református lelkész. A váci egyházmegyében, legújabb kori történelmünkben, elsőként Mogyoródon alakult cserkészcsapat. A roppant tevékeny Máté György, fiatal plébánost tavaly Fillmore-ban képezték ki cserkésztisztnek. Mogyoródi csapatába 60 kilométeres körzetből érkeznek a gyerekek, s az idén ősztől már ő tart őrsvezetői tanfolyamot. A lelkészvendégek egyik legfiatalabbja, Nagy Bálint Szemeréről érkezett. Társaival együtt ők a sárospataki gimnáziumban végeznek majd cserkészmunkát, s azt tervezik, hogy a felvidékiekkel szoros kapcsolatot építenek ki. Nagy Bálint lelkesen meséli, milyen élményt jelentett számára, amikor végignézhette, hogyan változnak napról napra a gimnazisták, s veszik át a cserkésztábor számukra eddig teljesen ismeretlen szellemiségét, a reggeli áhítatokkal együtt. Küldetésnek tartja, hogy a fiatalok igaz értékeket ismerjenek, hogy kikerüljenek az önpusztító pesszimizmusból. JÓ MUNKÁT, LEÁNYOK! De mi a helyzet a lányokkal? Eibisbergben női cserkészvezetőket is képeztek. A mosolygós Locker Margit a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek pesti házának főnöknője. Mint a Patrona Hungáriáé tanára vett részt a tavalyi fillmore-i tisztképzőn. Nevetve idézi, milyen elképedést váltott ki a családjából és a kollégáiból, amikor bejelentette, hogy belép a rendbe. Ekkor 26 éves volt, s a Földtani Intézetben szakfordítóként dolgozott. Fokozatosan jött rá arra, hogy mennyi hazugság volt abban, amire a régi rendszer nevelte - a vallás felé fordult, úgy érezte, így sokkal hasznosabb életet élhet.- így tanulhattam meg mondja Locker Margit -, hogy a tanulás legcélravezetőbb módja, ha mindent a gyakorlatban sajátíttatunk el. Ez elmossa a különbségeket, felszabadult, vidám légkört teremt, amelyre oly nagy szüksége van ma gyermeknek s felnőttnek egyaránt. A cserkészvezető-képző táborok rendszeres előadója Kozma György jezsuita atya, a müncheni Katolikus Misszió ifjúsági lelkésze, az ottani fiúcsapat parancsnoka. Amikor a különböző matricákkal teletűzdelt kocsijából sportos öltözetében fürgén kiugrik, jót derülök magamon, menynyire más kép él bennem a jezsuita papokról.- Oh, én már a születésem előtt is cserkész voltam - mondja mosolyogva, miközben letelepszik mellém a fűbe -, hiszen cserkészházasságból születtem. Édesapám a budapesti tizedik kerületnek volt a cserkészparancsnoka. Tizenkét esztendei papi szolgálat után, 1975-ben jöttem el otthonról, mert akkor úgy éreztem, külföldről sokkal többet tehetek a magyarságért. Miután az innsbrucki egyetemen megszereztem a szociológiai doktorátust, beléptem a jezsuita rendbe. A jezsuitáknak már akkor is volt Magyarországon segítő szolgálata, s ma már sokan haza is költöztek. BIBLIA ÉS MAGYAR KULTÚRA Kozma György mostani állomáshelyén, Münchenben mintegy tizenötezer magyar él, ebből kétezren rendszeres kapcsolatban állnak a Katolikus Misszióval. Lehet náluk előadásokat hallgatni, sakkozni, focizni. Katakomba Klubnak nevezik azt a munkásklubot, amit a kinti magyar vendégmunkásoknak nyitottak. Itt többek között ingyenes német nyelvtanfolyamot is szerveztek.- A bajor televízió minden évben készít róluk riportot - meséli Kozma atya -, amelyből megtudhatják a nézők, hogy mit nyernek a németek azáltal, hogy mi ott vagyunk. Sokat küszködünk azért - teszi még hozzá -, hogy a Burg Kastle-i magyar gimnáziumot elitképzővé emeljük, amihez jól felkészült magyarországi paptanárokra lenne szükség. Véleményem szerint e kérdésben akkor történne előrelépés, ha a Művelődési Minisztériumba összehívnák a katolikus rendi elöljárókat, és megértetnék velük, mit jelentene, ha évente százharminc gyerek - most már otthonról is - öt nyelven érettségizhetne.- Ebben az eseménydús évben - mondja Kozma atya - számomra a székelyföldi papi szolgálat jelentette a legmeghatározóbb élményt, ahol mint a rend népi prédikátora járhattam a falvakat, s ismerhettem meg közelről az ott élő embereket. Visszatérésem után súlyos beteg lettem, nagy ajándék számomra, hogy mégis eleget tehettem ennek az ugyancsak szép és örömteli feladatnak is, ami az első közös magyar cserkésztáborban várt rám. ZIKA KLÁRA
