Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-01 / 21. szám

PÁLYÁZAT 13 Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500 forint értékű könyvjutalmat küldünk. Magyar nyugvóhelyek Törökországban Évek óta divatossá váltak a törökországi utazá­sok. Társas és egyéni utak elválaszthatatlan úti cél­jaként hirdetik Tekirdag, azaz Rodostó megtekinté­sét, mely hosszú időn át menedéket adott II. Rákó­czi Ferencnek és száműzött társainak. Viszonylag kevesek tudják, hogy az isztambuli Saint Benoit-templomba is el kellene zarándokol­nia minden magyar látogatónak. A templom jobb oldali mellékoltára előtti kriptában nyugodott 1906-ig - hamvainak hazaszállításáig - Zrínyi Ilo­na, a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc édes­anyja, Thököly Zsuzsa, a fejedelem féltestvére, Jó­zsef nevű nagyobbik fia és Bercsényi Miklósné Csáky Krisztina. II. Rákóczi Ferenc domborművé­vel emléktábla, Keresztszegi Csáky Christina (Ber­csényi Miklósné) felirattal tábla és sírmű található ma is a templomban. A templom kezdetben a bencések birtokában volt, a főkapu fölötti latin feliratból megtudhatjuk, hogy sokáig romokban hevert. XIV. Lajos francia király hozatta rendbe, majd a domonkosok, később a lazaristák kezébe került, mai felirata szerint („Saint Benoit Fransiz Lisesi Erkek Bölömü” vagy­is: Szent Benedek Francia Líceum fiútagozata) is a katolikusoké. A Rákóczi-emigráció idején a környéken kis ma­gyar városnegyed alakult ki, mely újra benépesült a Kossuth-emigráció alatt, 1860-ig itt működött a Magyar Egylet is. Álljon itt a II. Rákóczi Ferenc domborművével ellátott emléktábla latin szövegé­nek magyar fordítása: „Ezen a szent helyen, mely a örök nyugalom me­nedékét nyújtotta a dicsőséges Rákóczi-családnak, nyugodtak több mint másfél száz éve eltemetve: II. RÁKÓCZI FERENC a Magyar Királyság fenséges vezérlőfejedelmének és Erdély választott fejedelmének csontjai, aki 1735. április 8-án sorsát bevégezte. A magyar nem­zet őt úgy tiszteli, mint szabadságának kiváló oltal­­mazóját, és ősi jogának serény védelmezőjét, s a sors hullámainak kitéve, bár száműzetésében kitart­va élt, mégis a magyar nemzet úgy tiszteli, mint utolsó lehelletéig nagylelkű, és hazájának szentelt fiát. Itt nyugodott ugyanígy édesanyja, a hősi lelkű asszony, akit sírjának korábbi felirata férfias lelkű asszonyként és nemének, valamint századának di­csősége dicsőit, főméltóságú ZRÍNYI ILONA úrnő, a Zrínyi- és Frangepán-család utolsó dísze, Thö­köly fejedelem felesége, korábban Rákócziné, mindkettő méltó feleségeként halt meg Nicomediá­­ban 1703. február 18-án. Rajtuk kívül RÁKÓCZI JÓZSEF fejedelem, akinek élete 1738. november 10-én Cer­­navoda városban ért véget. Végül a székesi gróf, Bercsényi Miklósnak KRISZTINA nevű felesége, aki Csáky grófoktól származott, ki­váló erényű és vallásosságú asszony volt, Rodostó­ban halt meg, 1723. április 25-én. I. Ferenc József Magyarország apostoli királya 1904. április 18-án kiadott rendeletével jóindulatú­an támogatni akarván a hűséges magyarok közös kérését, nagyon kegyesen elrendelte, hogy ezen igen kedves relikviákat a hazának visszaadják. UDVARHELYI OLIVÉR VESZPRÉM

Next

/
Thumbnails
Contents