Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-01 / 21. szám
KRÓNIKA 11 tott polgármesterek több mint nyolcvan százaléka független jelöltként indult, a pártok közül a Független Kisgazdapárt szerepelt a legjobban. A képviselőtestületi tagok többsége ugyancsak függetlenként került be a helyi önkormányzatokba. A tízezernél több lakosú települések egyéni választókerületeiben a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 17,2 százalékot, az SZDSZ-Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) koalíció 16,9 százalékot, a függetlenek 14,9 százalékot, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 12 százalékot, a Fidesz 8,4 százalékot, a Független Kisgazda Párt (FKgP) 6 százalékot, a Kereszténydemokrata Néppárt 5,7 százalékot ért el. Azon a 162 településen, ahol listás választásra is sor került, az SZDSZ a képviselői helyek 20,7 százalékát szerezte meg. A további sorrend: MDF 18,3; Fidesz 15,3; MSZP 10,1; FKgP 7,8; SZDSZ-Fidesz koalíció 5 százalék. Budapesten a 414 megválasztható egyéni képviselői helyből az SZDSZ, az SZDSZ-Fidesz koalíció, valamint a Fidesz öszszesen 283 helyet szerzett, a pártlistás választásokon a megszerezhető 392 képviselői helyből 213 hely jutott az SZDSZ-nek és a Fidesznek. A fővárosi közgyűlés 66 mandátuma így oszlik meg: 25 SZDSZ, 20 MDF, 13 Fidesz, 5 MSZP, 3 KDNP. Főpolgármesterré az SZDSZ-es Demszky Gábort választották meg. A tízezernél több lakosú települések pártlistás választásainak összesített eredményei. Nemzeti sorsfordulók művészi érméken ügyön? Hát nem ez a szép benne? Amikor egy élelmes pesti mérnök, Esztergály Előd 1988-ban önállósította magát, még nem gondolhatta, hogy vállalkozása eredményéből rövid három év múlva alapítványra is futja. Az alapító okiratban megfogalmazott cél „Az egyetemes magyarság nemzeti összetartozás-tudatának erősítése, a nemzeti öntudat elmélyítése, történelmi és kulturális hagyományai-Vitathatatlan, hogy a legtöbb alapítvány világszerte üzleti vállalkozás, amely az adótételek csökkentését és a felajánló cégek reklámját célozza. Mindez azonban aligha zavar bárkit is, hiszen az alapítványi összegeket olyan emberbaráti és egyéb célok megvalósítására, gondok enyhítésére fordítják, amelyek meghaladják a rendszerint szűkös állami költségvetések lehetőségeit. Hogy végül is sokan nyernek az nak ápolása, az anyaországban és külföldön élő magyarok kapcsolatának szorosabbá tétele”. Esztergály úr és felesége kettőszázezer forintban határozta meg a „Nyújts feléje védő kart” elnevezésű alapítvány induló tőkéjét, amely gazdálkodó tevékenységet is folytat. így például művészi éremsorozaton mutatják be a magyar történelem egyes sorsfordító eseményeit, valamint az óhaza és a külföldön élő magyarság kapcsolódását. Az arany, ezüst, illetve aranyozott ezüst kivitelben készülő érmék bevételének 2%-át a vevők nevében s a felhasználási cél megjelölésével átutalják az alapítvány számlájára. Évente részletes tájékoztatót adnak ki arról, hogy az így befolyt összeget mire fordították, és kik voltak az adott időszak adományozói. A kuratórium kétszáz aranyozott érmét díjtalanul felajánlott, hogy külföldi magyar egyesületek, egyházak, oktatási intézmények arra érdemes, tizennyolc éven aluli fiatalokat jutalmazzanak. Különös figyelmet érdemel, hogy az adományozók fenti módon nem csak pénzt, hanem természetbeni ajándékot (sportfelszerelést, oktatási segédleteket stb.) is küldhetnek, például cserkészcsapatoknak vagy más közösségeknek. Az adományozottak a világban bárhol élő magyar személyek, szervezetek, intézmények lehetnek. Az alapítvány pártsemleges, az adományozók választása szerint az 1956- os forradalom és a világháború áldozatai emlékművének felállítását, a Közép-Európán kívül élő magyar származású fiatalok anyanyelvi képzését, magyarországi cserkészcsapatokat, erdélyi és kárpátaljai gyerekek anyaországi gyógykezelését, a Máltai Szeretetszolgálatot, valamint csontvelő-átültetéshez szükséges orvosi műszerek beszerzését kívánja elsősorban támogatni.
