Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-01 / 19. szám

HAZAI KÖRKÉP 31 A szabadság működni kezd CAMP LAUDER A KÖRÖS-PARTON Régi emlékek támadtak fel bennem, miközben Szarvas széles utcáin ballagtam az új nemzetközi ifjúsági tábor felé. Gyermekkorom nyarainak legszebb heteit töltöttem e kedves alföldi városkában, a Körös-partján. A családi ház ma is áll a szarvasi utcában, amely a háború előtt gróf Csáky Albin nevét vi­selte, a századvég liberális vallás- és közoktatásügyi miniszteréét, aki egyebek közt a zsidó vallás hivatalos elismertetését tartalma­zó törvény kidolgozásával írta be nevét a történelembe. Az utcát másképpen hívják azóta, a ház­ban is mások laknak: Laci bátyá­mat feleségével és három gyerme­kével ugyanúgy elsodorta innen a holocaust, mint Szarvas zsidó la­kosságának többi tagját. Alig né­­hányan kerültek vissza közülük: jobbára azok, akiket nem Ausch­witzba, hanem a „mintatábor­nak” kikiáltott Theresienstadtba rendelt a „válogatás” vakszeren­cséje. A túlélők is szétszóródtak a világban - Amerikától Ausztrá­liáig élnek hajdani szarvasiak, vagy leszármazottaik. Pepi gróf arborétuma Számomra ma is az ifjúkort és a szépséges magyar Alföldet je­lenti Szarvas. Petőfi Sándor Al­földjét - amint hogy a költő fivé­re, Petőfi István errefelé töltötte élete nagy részét: a szomszédos Kondoroson volt gazdatiszt hu­szonkét esztendeig, a Geist-féle birtokon.. Szarvas ősrégi település, volta­képpen már Anonymus króniká­jában is szerepel neve, később, a 16-17. századi török megszállás idejében fontos révátkelőhely volt, még földvárat is emeltek vé­delmére. Később a harcokban minden elpusztult; amikor az oszmán megszállás véget ért, már csak lakatlan pusztaság terült el Szarvas helyén. A 18. században telepítették be újra, felső-magyar­országi szlovákokkal és alföldi magyarokkal. Velük együtt tele­pedtek meg a zsidó kézmívesek, kereskedők is. Békésen éltek egy­más mellett valamennyien, és Szarvas virágzó mezővárossá fej­lődött. Tessedik Sámuel evangéli­kus lelkész az ország első mező­­gazdasági szakiskoláját itt hozta létre: kitűnő szakemberek gene­rációit nevelte fel az egész Alföld javára. Az olasz származású Bol­­za grófok szép, klasszicista stílu­sú kastélyt építtettek a Körös­parton. Gróf Bolza József gyö­nyörű arborétumot alapított. „Pe­pi gróf’ (amint a Pepiniére-alapí-tót becézték) Kanadából, Ameri­kából, Kínából, Japánból hoza­tott faritkaságokat. A nyolcvan­­négy hektáron elterülő „Pepi­­kert” ma is ékessége Szarvasnak. A Bolzák sajnos nincsenek ott többé: a kommunista hatalomát­vétel űzte el Szarvasról őket. Öt országból - háromszázötvenen A „Camp Lauder”, amelynek ünnepélyes megnyitására érkez­tünk Budapestről, New Yorkból, Londonból, Izraelből és Közép- Kelet-Európa országaiból, a vá­roska szélén fekszik, csodálato­san szép helyen. A Körös egyik kanyarulatát errefelé zsilipekkel lezárták, és az így keletkezett Holt-Körös áradásoktól, aszály­tól független, tiszta vizű tavat al­kot. Partján szomorú füzes lige­tek, parkok, horgásztanyák. Eb­ben az eszményien szép természe­ti környezetben vásárolt Ronald

Next

/
Thumbnails
Contents