Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-01 / 19. szám

18 HAZAI KÖRKÉP A gabonaszem sorsa Bármennyire ismeretlen vagy félreismert a mai generációk előtt a szerzetesi élet, meglepően nagy iránta az érdeklődés. A felfüg­gesztő rendelet hatályon kívül helyezése óta szinte valamennyi, hajdan működő szerzetesközös­ség életre kelt, újjászerveződött, szerveződik, sőt olyanok is beje­lentették működési szándékukat, amelyeknek korábban nem volt nálunk rendjük, például a Ma­rista Testvérek és a Nőtre-Dame de Sión Nővérek. A sorra idelátogató külföldi ek, míg korábban inkább paraszti vagy munkáscsaládokból jött az utánpótlás. Júniusban az egyik legolvasot­tabb napilap, a Magyar Nemzet közölte a Magyarországon műkö­dő rendek hosszú névsorát. A ka­tolikusok lapja, az Új Ember még tavaly cikksorozatban ismertette a magyarországi történelmi és új rendek történetét, közölte, hol, kinél lehet jelentkezni. Az Angol­­kisasszonyokról írt cikket így fe­jezte be Bányay Mária nővér: „A szorongató kérdés most az: ha az 1950-ben működési engedélyük­től és előzetesen javaiktól meg­fosztott szerzetesrendek vissza­kapják munkálkodási lehetőségü­ket, és - reméljük - ahhoz a jogo­san elvárható legszükségesebb anyagi eszközöket, lesznek-e bá­tor, nagylelkű fiatalok, akik oda merik adni életüket Krisztus Egy­házának szolgálatára, visszavon­hatatlanul, fogadalommal leköte­lezve, akik lemondva a természe­tes anyaság örömeiről, merik vál­lalni a földbe vetett gabonaszem sorsát, hogy majd százszoros ter­mést hozzanak - a magyar jövő számára.” A kérdés csakugyan szoronga­tó. RÓKA ZSUZSA FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ Ciszterci novíciusok a magiszter páter előadását hallgatják Valahogy így fogalmazott a vi­lághírű Kalkuttai Teréz Anya is, amikor tavaly nyár derekán Bu­dapesten és Érden is működni kezdtek a Szeretet Misszionáriu­sai. Semmilyen állami vagy rend­szeres támogatásra nem tartanak igényt, nem is fogadnak el, még­is, úgy tűnik, megvalósítják nagy­ra törő terveiket. Ez a nagyratö­rés persze csupa közhasznú, a társadalom humanizálásához el­engedhetetlenül fontos munká­ban nyilvánul meg: a szegények, a betegek, az elhagyatottak gyá­­molításában. rendfőnökök is a sikerben re­ménykedve, valamint segítséget ígérve tértek haza Angliába, Hol­landiába, Németországba, Olasz­országba, Franciaországba. Akik itthon jelentkeznek a ren­dekbe, többségükben értelmiségi­Szalézi nővérek

Next

/
Thumbnails
Contents