Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
/»KRÓNIKA 1990. június 16.: újra megjelent az Igazság. A nyomdagép mellett Obersovszky Gyula (jobbról) János vagy a hóhérok kezén, azt csinálnak veled, amit akarnak. Az egyedüli életreflex a bagó utáni vágy - percek alatt véresre cserepesedik a szád a gyötrő kívánságtól. S akkor következik, hogy kivezetnek: Quasimodo módra megbilincselnek, egyik pánt a bokámon, a másik a karomon, összeláncolva, Gálival egymáshoz kötve vonszoltuk ki magunkat. A folyosón a felhergelt nép nekünk esett, köpdöstek, rugdostak. A fegyőrök szedték le őket rólunk, csak a turhák maradtak utánuk. Mi embernek soha nem ártottunk, sőt, őszintén hittük: sztálinistának, kommunistának inkább keresztényi módon lehet lenni, mintsem ilyen ateista, marxista, embertelen módon. Hat hétig éltünk abban a tudatban, hogy bármelyik pillanatban vihetnek az akasztófára. Ebbe megőrül az ember. Ezt az állapotot jól kifejezi, amit akkor írtam: Már csak a halál dorombol közelemben, S ájultan hever cimborám, Tálott száján legyek cikáznak. Már csak a halál dorombol közelemben, S fürge verítékem áztat, Hogy tisztán adhassam át magam az elmúlásnak. A hóhér még akkor, este megtapogatta a csigolyám, megpaskolta a nyakam. Elkezd az ember várni. Borzasztó dolog a várakozás, de csak nem akasztanak fel... Elkezdtük irigyelni a gyilkosokat, mert azok legalább értették, miért ítélték őket halálra. De mi nem akartunk s nem is csináltunk semmi rosszat. A szépért harcoltunk, s aki nem érezte, hogy a nép legszebb vágyainak közepében él, az vagy tuskó volt, vagy hitvány ember. Nem volt p?rdon, ez szent dolog volt. Nem kerülhettük el a sorsunkat, mert a tisztességnek nincs két ága. *- Amikor elfoglalták a nyomdát, engem élő emberlétrán, a vállukon emeltek be az ablakon át, hogy diktáljam a szedőgépbe a 12 pontot: ...... követeljük a alapító főszerkesztő és Vészi FOTÓ: MTI szovjet csapatok kivonását. .. ” Ebben a szocialistának nevezett blokkban az első független lapot én csináltam. Nem volt mögöttünk semmilyen szervezet. Úgy született az újság, hogy bementem a Hungária Kávéház első emeletére a barátaimmal, ott rögtön gépbe diktáltam a vezércikket, amelynek a címe mindent elárul: „A nép nevében. ” Csak ezután mentünk le a nyomdába, hogy kiszedjük a lap címét. Öles betűkből a nagy összevisszaságban éppen annyit találtunk, hogy kijött: Igazság. így lett a lap Igazság. Amikor a kiadó első emeletéről ledobáltuk az első példányokat, azonnal szétkapkodták.
