Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-15 / 18. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Mindenki koliaboráns volt?■H3ÄY A rendszerváltozás folyamatában egyre gyakrabban fogalmazódik meg a felelősség kérdése. Vannak, akik úgy vélik, hogy a nemzet jó közérzetéhez nélkülözhetetlen a bűnösök megnevezése. A nyilvános önvizsgálat bonyolult kérdéseiről Győriffy Miklós közöl érdekes beszélgetést Gyertyán Ervin író-kritikussal az azonos című rádióműsor nyomán, a 168 óra hasábjain.- Az egykori maroknyi ellenzék kockázatot vállalt és ezért tiszteletet érdemel - véli Gyertyán Ervin. - De azért nemcsak rájuk korlátozódik a „tiszták” kategóriája. Az a korszak, amely Bartókot, Babitsot, József Attilát produkálta, nem ítélhető el akkor sem, ha maga a rendszer nem elfogadható. Ugyanez érvényes a Kádár-korszakra is. Az az ellenállás, amelyet az értelmiség folytatott, természetesen nyelvében alkalmazkodott a korszakhoz. Még azok is a szocializmus megjavításáról beszéltek, akik szemben álltak a szocializmussal. Nem is beszélhettek másképp, még ha másképp gondolkodtak is. Arra a kérdésre, hogy miért keresnek sokan kollaboránsokat, egyebek mellett a következőket feleli az interjúalany: A Pénzügykutató Rt. munkatársa, Petschnig Mária Zita a kormány gazdasági gyorsprogramját elemzi a Magyar Gazdasági Kamara hetilapjában. A szerző mindenekelőtt a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló intézkedések indoklását látja hiányosnak:- Óriási a tülekedés, mindenki érdemeket akar szerezni. Ha most azt kezdik nyomozni, hogy ki volt „benn” és ki volt „kinn”, abból olyan kártékony folyamat alakulhat ki, amely mindent visszájára fordíthat. Helyesebb lenne mindent gyorsan, határozottan nyilvánossá tenni, és el kell számolni a kollaborációval. Aki pedig ebbe a kategóriába nem esik bele, azt tessék békében hagyni! A beszélgetés végén Gyertyán felteszi a kérdést:- Mi lett volna a szellemi élettel, ha mindenki elhallgat? Ha Illyés, Németh László, Kassák nem áll szóba Aczéllal, Kádárral? Illyés azt mondta, hogy szélárnyékban talán lehet valamit csinálni. Nem lehet az egész korszakot „kollaboránsnak” minősíteni. A bolsevizmus legszínvonalasabb bírálói egyébként is jelentős részben a bolsevizmus soraiból léptek ki. Koestler, Orwell, Fejtő Ferenc, József Attila és maga Illyés is. De nem egy kortársunk is - mint például Heller Ágnes vagy Kis János - szintén igen nagy szerepet játszott abban, hogy az emberiségnek ez a tragikus kalandja, zsákutcába igyekvése végre véget érjen.- A programban nem esik szó az állami adminisztráció és kiadásai karcsúsításáról, nem tudtunk meg többet arról, hogy a kormány miként kívánja javítani a vegyes vállalatok infrastrukturális ellátását. A cikk szerint a program két részből áll:- Egy kellemetlenségeit ontosan az értésünkre ózó költségvetési kiigazítási csomagból és egy másik, sokat sejtető részből. Ez utóbbiról csak kérdéseim vannak: miért gondolja a kabinet, hogy ha a vállalati tartozások (200 milliárd forint) az államadósságot terhelik, akkor azt végső soron nem a lakosság fizeti meg? A privatizációs hitel javasolt 10 százalékos kamatlába nagyon vonzó az adósnak, de a jelenleg 20 százalékpontnyi különbséget a piaci kamatokhoz képest ismét a költségvetés fizeti? A költségvetési csomag ehhez képest sokkal világosabb. Amit lehet, azt a Németh-kormányra kell kenni. A gázolaj, a benzin, a dohányáru, az égetett szeszes ital áremelése, illetve annak magasabb mértéke az Antall-kormány „találmánya”, A tanulmány végül az 1991. évi költségvetésről szól:- Ezt már az államháztartás széles társadalmi A bíboros a keresztény elkötelezettségről „Keresztény elkötelezettség a politikai és társadalmi életben” címmel Paskai László bíboros-érsek tanulmányát közli a Vigilia című folyóirat. Megnyílt az Egyház szabad működésének a lehetősége - mutat rá a szerző. Az Egyház alapvető küldetése a Krisztustól kapott megváltás szolgálata és elnyerése. Ez azonban nem választható el a földi feladatok munkálásától, hisz a teremtő Istentől kapott küldetéséhez tartozik a földi élet formálása és megszentelése is. Az egész világon bekövetkezett változásokkal kapcsolatosan külön szerepet kapott a politikai életben való részkonszenzuson megvalósuló reformja alapján illene összeállítani. E reform éppen harmadik éve készül, és bevezetése előfeltétele lenne az önkormányzatok működésének is. Az államháztartás átalakításakor nem kevesebbről kellene megegyezni a társadalommal, mint az eddig zömében állam által vállalt társadalmi-gazdasági feladatok és pénzeszközök újraosztásáról, vagyis a pártállam gazdasági alapjának, a nagyfokú redisztribúciónak a leépítéséről. Nyilván ennek keretében kell rendezni a lakásfinanszírozás kérdéseit is, amely a maga 80-100 milliárd forintos támogatásigényével elviselhetetlen terhet jelent az államháztartásnak. Elveiről a kormánynak sürgősen szót kell értenie nemcsak a parlamenttel, de a lakossággal is, emlékezve, mekkora botrányt okozott a csak 4,5 milliárd forintos kihatással járó kamatadó bevezetése. vigilia vétel. A politika, éppenúgy, mint a földi feladatok többi területe, saját törvényekkel rendelkezik, ilyen értelemben autonóm. „A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén...” idézi Paskai László a Gaudium et Spes zsinati határozatot. Ugyanakkor a megfelelő adottságokkal rendelkező és arra hivatott híveket felszólítja a zsinat, hogy aktívan vegyék ki a részüket a politikai élet keresztény alakításából. II. János Pál pápa is hangsúlyosan szól - egy apostoli „buzdításában” - az egyház politikai és társadalmi tevékenységéről. Kiemeli, A gazdasági gyorsprogram HETI VIIAGGAZDASAG T
