Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-15 / 18. szám
22 HAZAI KÖRKÉP FRANCIÁKKAL A MAGYAR TANYA VILÁGBAN Miből lesz a libamáj? Hogyan él ma a magyar paraszt? Miképpen telnek a tanyán-falun élők hétköznapjai? Szükség van-e új földosztásra? Merre tart a magyar mezőgazdaság? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a tekintélyes francia állami tv-csatorna, az FR 3 mezőgazdasági osztályának forgatócsoportja. A Kaukázustól Egyiptomig sok-sok tanyaféle van a világon, de olyan, télen-nyáron egyaránt lakott és nagy tömegben elterjedt tanyatípus, amilyen a nagyalföldi, csakis Magyarországon található. A közlekedési viszonyok javulásával, a tanyasi életforma társadalmi értékének megbecsülésével mintha megvalósulóban lenne Erdei Ferenc egykori álma (Magyar tanyák, 1942): a tanyasi parasztság fölemelkedése. Kiskunfélegyháza vízjárásokkal szabdalt pusztaságra települt: szántói, legelői, szőlői és tanyaföldjei szabálytalan rendben helyezkednek el, ahogyan a táj megengedi. Félegyháza és Bugacpuszta között félúton található Hegedűs László tanyája. Ez a Búd Spencer küllemű kisállattenyésztő 1975-ig autószerelőként dolgozott, akkor egy barátjával és szülei segítségével kezdett el „libázni”. Bács-Kiskun megyében rajta kívül mintegy kétszázan foglalkoznak „nagyban” libatenyésztéssel. Mivel a magyar libamájat csaknem teljes egészében Franciaországba exportáljuk, érthető volt a francia tévések kíváncsisága. Hiteles adatok szerint egyes francia kereskedők még hamisítják is a magyar libamájat, pontosabban az eredeti magyar címkére francia „védjegyet” ragasztanak a konzervdobozon. Mercedes a tanyán Hajnaltól késő estig, napokig együtt éltünk Hegedűsékkel - felesége a helybéli termelőszövetkezet tagja -, hogy valóban a hétköznapi életet rögzíthessük. Szürreális látvány volt, amikor Robert Genoud, az operatőr a legfejlet-Filmforgatás a tanyán
